Az Európai Parlamentben első alkalommal került sor a Lisszaboni Szerződés által bevezetett új uniós eszköz, az uniós polgári kezdeményezés nyújtotta lehetőségek megvitatására a nemzeti kisebbségi ügyek tükrében.

Hatalmas a felelőssége a kisebbségeket érintő uniós polgári kezdeményezés szervezőinek.
Az Európai Népcsoportok Szövetségi Uniója (FUEN, az őshonos, nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek ernyőszerve, 1949-ben alakult, összesen 23 tagállamból 90 tagot számlál) és Winkler Gyula (RMDSZ) európai parlamenti képviselő közös rendezvényének elsődleges célja az volt, hogy megismertesse a nemzeti kisebbségek politikai képviselőivel az uniós polgári kezdeményezés intézményét és vitát nyisson annak jövőbeli jelentőségéről a kisebbségi jogokat érintő uniós jogalkotás terén.
A találkozón elhangzott, hogy a kezdeményezést életre hívó uniós rendelet  2012. április 1-jén lép hatályba, ekkortól az időponttól indítható el az a folyamat, amely a kezdeményezés szövegének kidolgozását és az Európai Bizottsághoz történő benyújtását, valamint a támogató aláírások összegyűjtését foglalja magába.
A rendelet szerint a polgári kezdeményezésen keresztül felkérhető a Bizottság, hogy terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség. A kezdeményezés benyújtásához a tagállamok legalább egynegyedéből származó, egymillió jogosult aláíró támogatására van szükség.
Tekintettel a téma jelentőségére az Európai Bizottság egy új internetes oldalt indít január 27-én, az oldalon keresztül lesznek elérhetők a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos legújabb információk és dokumentumok. Egy nappal korábban Brüsszelben konferenciára is sor kerül az európai polgári kezdeményezésre történő felkészülés jegyében.
A kerekasztal fórum résztvevői azokat az együttműködési lehetőségeket is számba vették többek között, amelyek a jövőben segíthetik egy egységes és jól szervezett aláírás-gyűjtési kampány megvalósítását, illetve az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó uniós keret-jogszabály tárgyának megfogalmazását.
A rendezvény résztvevői közül többen elmondták, hogy egyelőre nagyon sok kérdés merül fel a kezdeményezéssel kapcsolatban, hiszen egy teljesen új, de nagyon fontos, az Európai Bizottság jogalkotását befolyásolni képes eszköz született.
Az őshonos európai kisebbségek jogállása és politikai, gazdasági, kulturális helyzete és megítélése ma tagállamonként különbözik, az uniós alapszerződések nem tartalmaznak jogalapot e népcsoportok jogainak uniós szintű rendezésére. Egy sikeresen megszervezett polgári kezdeményezés lényegében változtathatja meg a jelenlegi helyzetet.