Az Európai Unió

51 évvel ezelőtt alakult meg az Európai Unió elődjének számító Európai Szén- és Acélközösség, 6 tagállammal. Az 1950-es években, az akkori politikusok rájöttek, hogy csak akkor tudják a II. világháború utáni Európát újból felvirágoztatni, ha összefognak, s az addig szemben álló országok egyenlő félként tekintenek egymásra. Robert Schuman, egykori francia külügyminiszter előterjesztette azt az elképzelését, hogy a hadiipari felszerelések előállítását az országok közösen felügyeljék, mert így elkerülhetik az újabb háborúkat. Ez volt a nemzetek összefogásának a kezdete, mely a mai, 27 tagországot számláló Európai Uniót megalapozta.

Ez a fajta együttműködés nem hasonlítható egyetlen más nemzetközi együttműködéshez sem. Először fordult elő a történelem során, hogy egyes országok önállóságuk egy részét közös hatáskörű intézményrendszerbe helyezték át. Mindezt azért, hogy bizonyos közös ügyekben hatékonyabban, egyben demokratikusan tudjanak dönteni. Az Európai Szén- és Acélközösség sikeres lett, így az alapítók fokozatosan terjesztették ki az együttműködést a gazdasági élet más területeire, létrehozták a közös piacot, majd az Európai Közösséget, végül a1991-ben az Európai Uniót. A tagországok száma hatról tízre, majd tizenkettőre, Spanyolország, Portugália és Ausztria felvételével pedig tizenötre nőtt. A tagországok kölcsönös viszonyát szerződések sora rögzítette. Ezek az alapszerződések határozzák meg az EU hatásköreit számos szakpolitikai területen, és mivel az unió folyamatosan változik, bővül, újabb és újabb szerződésekre volt és van szükség. A kommunista világrend bukását követően a kelt-közép-európai térség országai csak az ún. nizzai szerződés által rögzített feltételek mellett csatlakozhattak az Európai Unióhoz, ez azonban csak 12 újabb tagállam felvételét tette lehetővé, ám így is rendkívül nehézkessé vált a közös uniós intézményrendszer működtetése. A 2004-es ún. 10+2-es bővítés után az Európai Unió a szerződésrendszereket egy Európai Alkotmányszerződéssel kívánta helyettesíteni, ez azonban megbukott a francia és holland népszavazáson. Újabb egyeztetések következtek, így született meg a legújabb, a már mind a 27 tagállam által elfogadott Lisszaboni Szerződés, amely 2009. december 1-től szabályozza a 27 tagú, 500 millió lakosú, 23 hivatalos nyelvet beszélő Európai Uniót működését.

Az Európai Unió fő intézményei

Az Európai Parlament

Az Európai Parlament a világon egyedülálló, hiszen az egyetlen olyan nemzetközi intézmény, amelynek tagjait közvetlenül az állampolgárok választják meg. Az EP képviselőinek feladata, hogy megbízóikat, az állampolgárokat képviseljék európai szinten. Felépítését tekintve hasonlít a nemzeti parlamentekhez, de működése eltér azokétól. A képviselők ide is a tagországok polgárainak szavazatai alapján kerülnek be, politikai nézeteik szerinti frakciókat alakítanak, de mandátumuk a megszokott négy helyett öt évre szól. A parlament alakuló ülésén elnököt választ, akinek a megbízatása két és fél évre szól. A frakciókba tömörült képviselők hasonló elveket valló, más nemzeti pártok képviselőivel alakítanak csoportokat. Az Európai Parlamentnek nincs önálló jogalkotási hatalma, de a Tanáccsal együtt társdöntnökként hoz olyan intézkedéseket, melyek mindannyiunk életét próbálja egyszerűbbé tenni. Ilyen együttdöntéssel születnek meg azok a határozatok is, melyek az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlását befolyásolják. Központja Brüsszelben (Belgium), Luxemburgban és Strasbourgban (Franciaország) van. Luxemburgban kaptak otthont az igazgatási irodák, Strasbourg ad otthont a parlament plénumának, Brüsszelben pedig a bizottsági üléseket tartják.

Az Európai Unió Tanácsa

A Tanács a nemzetállamokat hivatott képviselni, ennek minden tagja saját nemzeti érdekben lép fel. Szakpolitikai kérdésekben a miniszteri tanácsok egyeztetnek. A miniszteri tanácsok ülésein az egyes tagországok kormányaiból egy–egy szakminiszter vesz részt, aki az adott témáért felelős saját országában. Az Európai Tanács az az intézmény, amelyben az Európai Bizottság elnöke, valamint az EU tagországainak állam- vagy kormányfői évente legfeljebb négyszer együtt üléseznek. Ez a testület határozza meg az EU általános politikáját, és hoz kötelező érvényű döntéseket olyan kérdésekről, melyeket alacsonyabb szinteken nem lehet megoldani. Az Európai Unió Tanácsának székhelye Brüsszel.

Az Európai Bizottság

A Bizottság nemzeti kormányoktól független, feladata az Unió egészének képviselete és érdekeinek szem előtt tartása. Új jogszabályokat javasol, melyeket az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt. További nagyon fontos feladatának tekintjük az EP és a Tanács által hozott döntések betartatását az Unión belül. A bizottság testületében minden tagországot egy-egy biztos képvisel, aki a saját meghatározott szakterületén lát el közösségi feladatokat. Az Európai Bizottság az Európai Parlament megalakulását követő 6 hónapon belül áll fel, szintén ötéves mandátummal. Jelenleg Magyarországot Andor László, Szlovákiát pedig Maroš Šefčovič képviseli a Bizottságban. A bizottság székhelye szintén Brüsszelben van.

Az Európai Közösségek Bírósága

A Bíróság feladata bebiztosítani, hogy az EU minden tagországa egyformán értelmezze és azonos módon tartsa be a jogszabályokat, tehát hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak. Gondoskodik arról is, hogy a nemzeti bíróságok ne hozhassanak azonos ügyekben eltérő ítéleteket, valamint hogy az EU tagállamai és intézményei a törvényi előírásoknak megfelelően működjenek. A Bíróság testületébe minden tagország egy-egy bírót delegál. A székhelye Luxemburgban van.

Az Európai Számvevőszék

A Számvevőszék az EU ellenőrének számít, feladata, hogy felügyelje az adófizetőktől származó bevételek jogszerű, gazdaságos felhasználását, valamint figyeli, hogy ezek megfelelő célokra lettek-e fordítva. A Számvevőszéknek joga van bármely, a közösségi alapokból részesülő szervezet vagy vállalkozás könyvelését átvizsgálni. Az Európai Számvevőszék testületébe minden tagország egy-egy főt delegál. A székhelye Luxemburg.

A Lisszaboni Szerződés

Az Európai Unió döntéshozatalai alapjában véve mindig az Alapszerződések szellemét követik. E szerződések tartalmát a tagállamok demokratikus úton határozták meg és fogadták el. Az első ilyen szerződés az 1957-es Római Szerződés volt, melyet az akkor hat tagállamból álló Európai Közösségre dolgoztak ki. Az EU folyamatos bővülésére való tekintettel, mindig újabb, korszerűbb szerződésekre lett szükség, melyek alkalmazkodtak a társadalmi változásokhoz. A 27 tagú Európai Unió egy olyan reformot dolgozott ki, mely gördülékenyebbé teszi a döntéshozatalt, valamint átláthatóbbá és demokratikusabbá az Európai Unió működését. 2007. december 13-án írták alá a Lisszaboni Szerződést, mely a mai követelményekhez igazítja az EU intézményeinek működését. A Szerződést mindent tagországnak ratifikálni kellett, mely így 2009. december 1-től lépett hatályba. A Lisszaboni Szerződés korszerűsíti az európai intézményrendszert, valamint meggyorsítja a döntéshozatalt, és az eddiginél nagyobb területen válik önálló döntéshozóvá, valamint alkalmassá a közös fellépésre. A szerződés módosítja az EU két alapszerződését, az EU- és EK-szerződést, de nem lép azok helyébe. Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerősödik. A polgárok nagyobb lehetőséget kapnak, hogy érvényesítsék elképzeléseiket. Világosabbá válnak a feladatok mind európai, mind nemzeti szinten. A szerződés lehetőséget biztosít az Unióból való kilépésre is.

Az EU története időrendi sorrendben:

1946. szeptember 19.	Winston Churchill zürichi beszédében felveti az Európai Egyesült Államok gondolatát.
1950. május 9.	Robert Schuman francia külügyminiszter javasolja az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK / European Coal and Steel Community – ECSC) megalapítását.
1950. október 24.	René Pleven (francia miniszterelnök) javaslata egy integrált európai hadsereg létrehozására.
1951. április 18.	Belgium, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia („a Hatok”) aláírják az Európai Szén- és Acélközösséget megalapító szerződést (Párizsi Szerződés).
1952. május 27.	A Hatok aláírják az Európai Védelmi Közösséget (EVK / European Defence Community – EDC) létrehozó szerződést.
1952. július 25.	Életbe lép az ESZAK-szerződés.
1955. június 2.	A Hatok Messinában ülésező külügyminiszterei megállapodnak az integráció továbbfejlesztéséről. Paul-Henri Spaak elnökletével létrejön a kormányközi bizottság.
1957. március 25.	A Hatok Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK / European Economic Community – EEC) és az Euratomot létrehozó Szerződéseket (Római Szerződések / Treaty establishing the European Communities).
1958. január 1.	Hatályba lépnek a Római Szerződések. (Az EGK Bizottság első elnöke Walter Hallstein, az Euratom Bizottság első elnöke Louis Armand).
1961. január 1.	Az EGK-államok nemzeti vámjainak első részleges összehangolása.
1961. február 10.	Az állam-, illetve kormányfők megállapodnak a szorosabb politikai együttműködésről. Christian Fouchet vezetésével bizottság jön létre ennek kidolgozására.
1961. július 9.	EGK-Görögország társulási szerződés aláírása.
1961. július 31.	Írország felvételét kéri az EGK-ba.
1961. augusztus 9.	Az Egyesült Királyság felvételét kéri az EGK-ba.
1961. augusztus 10.	Dánia felvételét kéri az EGK-ba.
1961. november 8.	Csatlakozási tárgyalások megkezdése az Egyesült Királysággal.
1962. január 14.	A Tanács elfogadja a mezőgazdasági közös piac első négy rendeletét, az első pénzügyi rendeletet és a versenyt szabályozó rendeletet.
1962. április 17.	Megszakadnak a politikai unióról szóló tárgyalások, mivel nincs egyetértés a Fouchet-bizottság javaslatairól.
1962. április 30.	Norvégia felvételét kéri az EGK-ba.
1963. január 14.	De Gaulle francia elnök megvétózza a brit tagságot.
1963. január 29.	Az Egyesült Királysággal megszakadnak a csatlakozási tárgyalások.
1963. szeptember 12.	Aláírják az EGK-Törökország társulási szerződést.
1965. április 8.	Aláírják a három Európai Közösség (ESZAK, EGK, Euratom) végrehajtó szerveit Egyesítő Szerződést (Merger Treaty).
1967. május 10.	Az Egyesült Királyság másodszor is benyújtja EGK-csatlakozási kérelmét.
1967. május 11.	Dánia másodszor is benyújtja csatlakozási kérelmét.
1967. július 1.	Hatályba lép az Egyesítő Szerződés. A közös Bizottság első elnöke Jean Rey.
1967. július 24.	Norvégia másodszor is benyújtja csatlakozási kérelmét.
1968. július 1.	Létrejön a vámunió, és életbe lépnek a közös külső vámtarifák.
1968. július 29.	A Közösség garantálja a munkavállalók szabad mozgását a közös munkaerőpiac kialakítása érdekében.
1968. december 18.	A Bizottság beterjeszti a Tanácsnak a Közösség mezőgazdaságának reformjáról szóló „Mansholt-tervet”.
1969. március 4.	Az EK társulási szerződést ír alá Tunéziával és Marokkóval.
1969. december 2.	Állam-, illetve kormányfők találkozója Hágában, amelynek célja, hogy megvitassák az egységes piac kiteljesítését, az integrációs folyamat fokozását, az EK bővítését. Megállapodnak a gazdasági és monetáris unió (EMU) 1980-ig történő bevezetésében. Eldöntik, hogy tárgyalásokat kezdenek Dániával, Írországgal, Norvégiával és az Egyesült Királysággal.
1969. december 22.	A Tanács döntött az EK számára saját költségvetési források biztosításáról és az Európai Parlament költségvetési hatáskörének megerősítéséről.
1970. június 30.	Luxemburgban megkezdődnek a Dániával, Írországgal, Norvégiával és az Egyesült Királysággal folytatott új tárgyalások.
1970. október 8.	Benyújtják az EMU-ról (Economic and Monetary Union) szóló Werner-tervet a Tanácsnak és a Bizottságnak.
1970. október 27.	A Luxemburgban találkozó külügyminiszterek benyújtják az európai politikai együttműködésről (EPC – European Political Cooperation) szóló Davignon-jelentést az állam- és kormányfőknek.
1970. december 5.	EK-Málta társulási szerződés aláírása.
1972. január 22.	Aláírják a Dánia, Írország, Norvégia és az Egyesült Királyság csatlakozási szerződéseit az EGK-hoz.
1972. május 10.	Írország népszavazással úgy dönt: csatlakozik az EK-hoz.
1972. július 13.	A brit alsóház jóváhagyja az Egyesült Királyság csatlakozását.
1972. július 22.	Szabadkereskedelmi megállapodásokat írnak alá az EFTA azon államaival, akik nem kérték felvételüket az EK-ba (Ausztria, Izland, Portugália, Svédország és Svájc).
1972. szeptember 25.	Norvégia népszavazással elutasítja az EK-tagságot.
1972. október 2.	Dánia népszavazással úgy dönt, csatlakozik az EK-hoz.
1972. október 20.	A Közösség állam-, illetve kormányfői megállapodnak az EK Európai Unióvá alakításáról, elfogadják az EMU (Economic and Monetary Union / Gazdasági és Pénzügyi Unió) új ütemtervét.
1972. december 19.	EK-Ciprus társulási szerződés aláírása.
1973. január 1.	Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozása.
1973. május 14.	Norvégia szabadkereskedelmi megállapodást köt az EK-val.
1973. július 23.	A külügyminiszterek benyújtják a második jelentést az EPC-ről (koppenhágai jelentés).
1974. január 21.	A foglalkoztatási és szociális ügyek miniszterei elfogadják a Közösség szociális cselekvési programját.
1974. december 10.	Párizsban az állam-, illetve kormányfők döntenek az Európai Tanács (állam- és kormányfők tanácsa) létrehozásáról, és megállapodnak a rendszeres találkozókról.
1975. február 28.	Az EK és 46 ACP- (African, Carribean, Pacific Countries / Afrikai, karibi és csendes-óceáni országok) állam aláírja a pénzügyi és technikai segítséget, és kereskedelmi engedményeket nyújtó első Loméi Konvenciót.
1975. március 11.	Dublinban az állam-, illetve kormányfők először találkoznak Európai Tanácsként.
1975. március 18.	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund ERDF) létrehozása.
1975. június 5.	Az Egyesült Királyság népszavazással az EK-ban maradás mellett dönt.
1975. június 12.	Görögország kéri felvételét az EK-ba.
1976. július 27.	Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Görögországgal.
1977. március 28.	Portugália kéri felvételét az EK-ba.
1977. július 28.	Spanyolország kéri felvételét az EK-ba.
1978. július 7.	Az Európai Tanács brémai ülésén jóváhagyja az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System – EMS) és az európai valutaegység (ECU) létrehozására irányuló tervet.
1978. október 17.	Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Portugáliával.
1979. február 5.	Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Spanyolországgal.
1979. március 13.	Az EMS 1979. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal életbe lép.
1979. május 28.	Görögország csatlakozásához kapcsolódó jogszabályokat írnak alá Athénban.
1979. június 10.	Az Európai Parlament első közvetlen, általános választása.
1979. október 31.	Az EK és 58 ACP-állam Loméban aláírja a második Loméi Konvenciót.
1980. április 2.	A Közösség együttműködési megállapodást köt Jugoszláviával.
1980. július 28.	Az EK együttműködési megállapodást köt Romániával.
1981. január 1.	Görögország csatlakozik az Európai Közösséghez.
1983. június 19.	Az Európai Tanács ülésén Stuttgartban aláírják az Európai Unióról szóló Ünnepélyes Nyilatkozatot.
1984. február 14.	Az Európai Parlament kezdeményezésként elfogadja az Európai Uniós Szerződés Spinelli-féle tervezetét, majd azt megküldi a tagállamoknak véleményezésre.
1984. június 17.	Az Európai Parlament második közvetlen választása.
1984. június 26.	Az Európai Tanács fontainebleau-i ülése: megállapodás az intézményi ügyekre vonatkozóan a Dooge-bizottság, a „polgárok Európájáról” pedig az Adonnino-bizottság felállításáról
1984. december 8.	Az EK és 65 ACP-állam aláírja a harmadik Loméi Konvenciót.
1985. június 12.	Aláírják Spanyolország és Portugália csatlakozási okmányait.
1985. június 14.	A Bizottság beterjeszti az egységes piac kiteljesítéséről szóló Fehér Könyvet.
1985. június 29.	A milánói Európai Tanács-ülés többségi döntést hoz a Római Szerződést módosító kormányközi konferencia összehívásáról.
1985. december 3.	Az Európai Tanács Luxemburgban megrendezett ülésén határoztak az intézményi reformról, a Közösség felelősségeinek kiterjesztéséről és a külpolitikai együttműködés jogi kereteiről. A szerződésmódosításokat az Egységes Európai Okmányban (Single European Act SEA) összegzik.
1986. január 1.	Spanyolország és Portugália belép az Európai Közösségbe.
1986. február 28.	A 12 tagállam kormányai aláírják az Egységes Európai Okmányt.
1987. január 1.	Létrejön Brüsszelben az EPC-titkárság.
1987. április 14.	Törökország kéri felvételét az EK-ba.
1987. július 1.	Az Egységes Európai Okmány hatálybalépése.
1988. február 12.	A brüsszeli Európai Tanács-ülés megállapodik a költségvetési rendszert és a közös mezőgazdasági politikát megreformáló, valamint az EK Strukturális Alapjait növelő „Delors I” csomagról.
1988. augusztus 8.	Diplomáciai kapcsolatok felvétele az Európai Közösségek és Magyarország között.
1988. szeptember 26.	Brüsszelben aláírják az EGK és Magyarország közötti, a kereskedelemről, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodást.
1989. június 18.	Az Európai Parlament harmadik közvetlen választása.
1989. június 27.	A madridi Európai Tanács-ülés megállapodik az EMU háromszakaszos létrehozásáról szóló „Delors-terv”-nek megfelelően kormányközi konferencia összehívásáról.
1989. június 29.	Spanyolország belép az EMS-be (European Monetary System / Európai Pénzügyi Rendszer).
1989. július 17.	Ausztria kéri felvételét az EK-ba.
1989. szeptember 19.	Lengyelország és az EK aláírja a kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást.
1989. december 15.	Az EK és 68 ACP-állam aláírja a negyedik Loméi Konvenciót.
1989. december 19.	Az EK és EFTA az országai között tárgyalások kezdődnek az együttműködés megerősítéséről és az Európai Gazdasági Térség (EGT / EEA – European Economic Area) megalakításáról.
1990. június 8.	Brüsszelben aláírják az Európai Közösségek Bizottsága budapesti képviseletének megnyitásáról, a diplomáciai kiváltságok és mentességek kölcsönös megadásáról szóló megállapodást.
1990. július 1.	Megkezdődik az EMU I. szakasza.
1990. július 4.	Ciprus kéri felvételét az EK-ba.
1990. július 16.	Málta kéri felvételét az EK-ba.
1990. október 3.	A Németországot egyesítő, a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti szerződés hatályba lép. Az öt új tartomány az EK része.
1990. október 8.	Az Egyesült Királyság csatlakozik az EMS-hez (European Monetary System / Európai Pénzügyi Rendszer).
1991. június 25.	Spanyolország és Portugália csatlakozik a Schengeni Egyezményhez.
1991. július 1.	Svédország kéri felvételét az EK-ba.
1991. szeptember 16.	Az Európai Parlament ratifikálja az EK-magyar és az EK-lengyel Európa-Megállapodást (társulási szerződést), s azok parlamenti ratifikálását ajánlja az EK tagországainak.
1991. december 10.	Az Európai Tanács csúcstalálkozója Maastrichtban. Az állam-, illetve kormányfők megállapodnak az Európai Unió Szerződésének tervezetéről.
1991. december 16.	Brüsszelben az EK és Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia aláírják a Társulási Szerződéseket, az ún. Európai Megállapodásokat.
1992. február 7.	Aláírják a Maastrichti Szerződést az Európai Unióról.
1992. március 1.	Hatályba lép az Ideiglenes Megállapodás, mely az Európa-Megállapodás kereskedelmet érintő részeit helyezi hatályba 1992. december 31-ig.
1992. március 18.	Finnország kéri felvételét az EK-ba.
1992. május 2.	Portóban az EK és az EFTA külügyminiszterei aláírják az Európai Gazdasági Térséget (EGT) megalapító megállapodást.
1992. május 20.	Svájc kéri felvételét az EK-ba.
1992. június 2.	A dánok 50,7%-a a népszavazáson az Unió szerződésének ratifikálása ellen szavaz.
1992. június 23.	Brüsszelben megtartja első ülését az Ideiglenes Megállapodás hatálya alatt a kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó EK-Magyar Vegyes Bizottság.
1992. szeptember 20.	A franciák 51,05%-a a népszavazáson az Unió szerződésének ratifikálása mellett szavaz.
1992. szeptember 24.	Megalakul a Magyar Országgyűlés Európai Közösségi Ügyek Bizottsága.
1992. október 28.	Londonban sor kerül az EK Elnöksége, az EK Bizottsága és a Visegrádi Országok első csúcstalálkozójára, melyen magyar részről Antall József miniszterelnök vesz részt.
1992. november 25.	Norvégia újra kéri felvételét az EK-ba.
1992. december 6.	Svájc egy népszavazással az EEA (European Economic Area / Európai Gazdasági Térség – EGT) megállapodás ellen szavaz.
1992. december 12.	Az edinburgh-i Európai Tanács-ülés: a dánok ki kívánnak maradni az egységes valutából és az Európai Unió közös védelmi politikájából. Elfogadják a Delors II csomagot az EK 1999-ig szóló költségvetési keretéről.
1993. február 1.	Románia és az EK Európai Megállapodást ír alá Brüsszelben.
1993. május 18.	A második népszavazáson a dánok 56,8%-a az uniós szerződés mellett döntenek.
1993. június 22.	Az Európai Tanács koppenhágai ülésén úgy határoz, hogy azok a közép- és kelet-európai társult országok, melyek ezt kívánják, az Európai Unió tagjai lehetnek. A társult országoknak az Európa Megállapodások bilaterális struktúráival párhuzamosan megerősített és kibővített multilaterális strukturált kapcsolatrendszert ajánlanak fel. A társulási szerződés végrehajtását kereskedelempolitikai koncessziók révén gyorsító javaslatokat fogadnak el, s hozzájárulnak, hogy az éves PHARE keret max. 15%-át infrastrukturális beruházásokra fordítsák.
1993. október 4.	Az EK és Csehszlovákia utódállamai aláírják az újratárgyalt Európai Megállapodásokat.
1993. október 29.	A brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozón az Európai Unió állam-, illetve kormányfői megállapodnak az új EU-intézmények elhelyezéséről. Az Európai Monetáris Intézet Frankfurtba, az Europol Hollandiába, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency) Dániába kerül.
1993. november 1.	Az Európai Unióról szóló szerződés hatálybalépése.
1993. december 11.	Az Európai Tanács brüsszeli ülése, ahol a fő téma az Európai Unió gazdasági helyzete. Delors bizottsági elnök beterjeszti a növekedésről, versenyképességről és foglalkoztatásról szóló Fehér Könyvet.
1994. január 1.	Megkezdődik a gazdasági és monetáris unió II. szakasza.
1994. január 26.	Budapesten megalakul a Magyarország-EU Társulási Parlamenti Bizottság /az Európai Parlament Magyarország Delegációja és a Magyar Országgyűlés EK Ügyek Bizottságának tagjaiból/.
1994. február 1.	Hatályba lép a magyar-EK társulási szerződés. /1994. évi I. törvény a “Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihírdetéséről”/
1994. március 7.	A Magyar-EU Társulási Tanács alakuló ülése Brüsszelben. Az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsa (külügyminiszterek tanácsa) brüsszeli ülésén határozatot fogadott el az EU és a társult közép- és kelet-európai országok politikai együttműködéséről.
1994. március 16.	Ausztriát, Finnországot és Svédországot követően Norvégiával is lezárulnak a csatlakozási tárgyalások.
1994. április 1.	Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmének benyújtása az Európai Unió Tanácsának soros elnökségéhez.
1994. április 8.	Lengyelország kéri felvételét az EU-ba.
1994. április 15.	Az Európai Bizottság eljutatta a magyar kormányhoz a Kérdőívét.
1994. április 19.	Budapesten megtartotta alakuló ülését a Magyar-EU Társulási Bizottság.
1994. június 12.	Az Európai Parlament negyedik közvetlen választása.
1994. június 12.	Az osztrákok 66,4%-a a népszavazáson az EU-hoz való csatlakozás mellett dönt.
1994. június 25.	A Korfun tartott Európai Tanács-ülésen az EU és Oroszország partnerségi megállapodást kötnek.
1994. október 16.	A finnek 57%-a népszavazáson az EU-csatlakozás mellett dönt.
1994. november 1.	Megnyílik a közös kül- és biztonságpolitika egyes eszközeihez való csatlakozás lehetősége a KKEu országok számára.
1994. november 13.	A svédek 52,2%-a az EU-csatlakozás mellett dönt.
1994. november 28.	A norvégok 52,2%-a az EU-csatlakozás ellen dönt.
1994. december 8.	Az EU soros német elnöksége Kohl kancellár kezdeményezésére meghívja a társult KKEu-i államok állam- és kormányfőit az elnökséget lezáró esseni Európai Tanács ülésére. Magyarország Memorandumot ad át az Unió elnökségének.
1994. december 10.	Az Európai Tanács esseni ülésén megállapodik a közép- és kelet-európai államok előcsatlakozási stratégiájáról és jóváhagyja a Bizottság új mediterrán stratégiáját.
1995. január 1.	Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz.
1995. január 9.	Ausztria belép az EMS-be.
1995. január 19.	Az Európai Parlament jóváhagyja az új Európai Bizottságot.
1995. március 26.	Hatályba lép a Schengeni Egyezmény.
1995. június 12.	Az EU társulási megállapodást köt Észtországgal, Lettországgal és Litvániával.
1995. június 22.	Románia kéri felvételét az EU-ba.
1995. június 27.	A Szlovák Köztársaság kéri felvételét az EU-ba.
1995. július 18.	Az EU az új mediterrán politika részeként társulási megállapodást ír alá Tunéziával.
1995. szeptember 17.	Svédország első alkalommal tart európai parlamenti választásokat.
1995. október 1.	Hivatalosan is megkezdi működését az Europol.
1995. október 27.	Lettország kéri felvételét az EU-ba.
1995. november 20.	Az EU társulási megállapodást ír alá Izraellel.
1995. november 28.	Észtország kéri felvételét az EU-ba.
1995. december 8.	Litvánia kéri felvételét az EU-ba.
1995. december 14.	Bulgária kéri felvételét az EU-ba.
1995. december 16.	A madridi Európai Tanács-ülés úgy dönt, hogy a leendő európai valuta neve euró. 2002-től az euró az EMU-tagállamokban az egyetlen törvényes fizetőeszköz.
1995. december 16.	Az Európai Tanács madridi ülése megbízza az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a bizottsági véleményt a KKEu-i országok csatlakozási kérelmeiről.
1996. január 1.	Az EU és Törökország közötti vámunió hatályba lép.
1996. január 17.	A Cseh Köztársaság kéri felvételét az EU-ba
1996. március 29.	A Maastrichti Szerződést felülvizsgáló kormányközi konferencia kezdete: 1 éven belül javaslatokat kell kialakítani a bel- és igazságügyek, az intézményi eredményesség javítása és a külpolitikai döntéshozatali struktúrák tekintetében.
1996. május 16.	Az EU és Jordánia társulási egyezményt ír alá.
1996. június 3.	Az EU foglalkoztatási és szociális miniszterei közös álláspontot fogadnak el a dolgozók átirányításáról szóló irányelvről, azaz a cégük által más EU-országba küldött munkavállalókat a fogadóországban érvényes feltételekkel kell alkalmazni.
1996. június 10.	Szlovénia kéri felvételét az EU-ba.
1996. június 20.	Az EU energiaügyi miniszterei megállapodnak az EU-n belüli energiapiac liberalizálásáról szóló rendeletről.
1996. június 22.	A firenzei Európai Tanács-ülés elfogadja az Europol Egyezményt.
1996. július 26.	A Bizottság Kérdőívére adott magyar válaszok kidolgozásának befejezése.
1996. október 13.	Ausztria első alkalommal tart európai parlamenti választásokat.
1996. október 14.	Finnország belép az EMS-be.
1996. december 14.	Az Európai Tanács Dublinban megrendezett ülésén megállapodik a gazdasági és monetáris unió stabilitási és növekedési csomagjáról.
1996. december 19.	Dánia, Svédország, Finnország és a nem EU-tag Norvégia és Izland csatlakoznak a Schengeni Egyezményhez.
1997. február 24.	Az EU és a Palesztin Autonóm Hatóság társulási egyezményt írnak alá.
1997. április 16.	Az EU és Jordánia társulási egyezményt ír alá.
1997. június 17.	Az állam- és kormányfők elfogadják az Amszterdami Szerződés tervezetét.
1997. július 15.	Az Európai Bizottság megjelenteti az ország-véleményeket. Ajánlás: az “5+1” országgal (Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Ciprus) kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások.
1997. július 16.	Santer bizottsági elnök az Európai Parlamentnek bemutatja az „Agenda 2000” dokumentumcsomagot. Az agrárpolitika, a strukturális politika és a költségvetési keret alapvető reformjai mellett javasolja a Bizottság 1998-ban az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalások megkezdését Észtországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával, a Cseh Köztársasággal, Magyarországgal és Ciprussal (5+1).
1997. október 2.	Az Amszterdami Szerződés aláírása.
1997. december 13.	Az Európai Tanács Luxemburgban a Bizottság javaslata alapján jóváhagyja a csatlakozási tárgyalások első körébe kijelölt államokat: Magyarország, Lengyelország, Észtország, Csehország, Szlovénia, Ciprus.
1998. január 1.	Nagy-Britannia veszi át az EU soros elnöki tisztét.
1998. január 27.	Az Általános Ügyek Tanácsának brüsszeli ülésén a brit soros elnökség nevében Robin Cook külügyminiszter hivatalosan is bejelenti, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az 5+1 állammal 1998. március 31-én kerül sor Brüsszelben.
1998. február 27.	Társulási Parlamenti Bizottság 9. Ülése, Budapest.
1998. március 12.	Európai Konferencia. A bővítési folyamat (enlargement process) kezdete. A létrehozás valódi indokát szolgáltató Törökország nem jelent meg a rendezvényen.
1998. március 30.	A csatlakozási folyamat (accession process) megnyitása külügyminiszteri szintű konferencia keretében. A 15 tagállam és a tizenegy tagjelölt politikai tanácskozásán megerősítésre kerülnek a bővítés luxembourgi alapelvei.
1998. március 31.	Bilaterális keretek között megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások (5+1).
1998. április 18.	A csatlakozási tárgyalások átvilágító (screening) szakaszának megkezdése a 6 jelölt országgal
1998. április 24.	Az első főtárgyalói fordulók (3-3). Magyarország esetében erre április 24-én került sor. A tárgyalások alapelveinek és eljárási rendjének, továbbá az átvilágítás ütemezésének rögzítése. A tárgyalások három alapelve:a végleges megállapodás megszületéséig egyetlen részmegállapodás sem tekinthető véglegesnek, az egyes részterületeken születő megállapodások nem prejudikálhatják a más fejezeteken belül születő megegyezéseket, az átvilágítás kezdete után születő újabb közösségi joganyagra (pipe-line acquis) megfelelő időben vissza kell térni.
1998. április 27.	Az átvilágítás megkezdése. Az átvilágítás (acquis screening) 1998. 04. 27. – 1999. 07. 07. között zajlik le. A 31 fejezet közül 29 kerül átvilágításra. A közös multilaterális fordulókat országonkénti bilaterális fordulók követik.
1998. május 3.	Az Európai Tanács brüsszeli értekezletén döntés születik az euró 1999. január 1-jei bevezetéséről 11 ország részvételével, és az Európai Központi Bank június 1-jei felállításáról.
1998. június 15.	Európai Tanács, Cardiff.
1998. július 1.	Ausztria veszi át az EU soros elnöki tisztét.
1998. július 13.	“5+1″ konzultáció Ljubljanában.
1998. szeptember 3.	A magyar kormány elfogadja az első 11 tárgyalási álláspontot: tudomány és kutatás, távközlés és információ technológiák, oktatás és képzés, kultúra és audovizuális politika, iparpolitika, kis- és középvállalatok, Közös Kül- és Biztonságpolitika, vállalati jog, fogyasztóvédelem, halászat, statisztika.
1998. szeptember 7.	Juhász Endre nagykövet Brüsszelben átadja az első 11 tárgyalási álláspontot.
1998. szeptember 22.	Parlamenti Társulási Bizottság 10. ülése, Brüsszel.
1998. szeptember 30.	“5+1″ konzultáció Lengyelországban.
1998. október 5.	Az Általános Ügyek Tanácsának ülése. A Tanács jóváhagyja, hogy 1998. 10. 10-én kezdődjenek meg az érdemi tárgyalások. Felkéri a Bizottságot, hogy az első hét fejezetről készítse elő a tagországok közös álláspontjának tervezeteit.
1998. október 29.	Második főtárgyalói forduló.
1998. november 4.	Az Éves Jelentés megjelenése.
1998. november 9.	Az Általános Ügyek Tanácsának ülése. A Tanács jóváhagyja a közös álláspontokat, s ezzel minden feltétel teljesül a tárgyalási forduló megrendezéséhez.
1998. november 10.	A bilaterális Kormányközi Konferencia második, egyben az érdemi tárgyalások első miniszteri szintű tárgyalása Brüsszelben. A Társulási Tanács első ülése.
1998. december 2.	“5+1″ konzultáció Budapesten. Megállapodás: 1999 január végéig saját ütemezésben az első átvilágított 15 fejezetig mindenki beadja a tárgyalási álláspontokat.
1998. december 12.	Európai Tanács, Bécs. A Bizottság Éves Jelentései jóváhagyásra kerülnek.
1999. január 1.	A közös valuta, az euró számlapénzként való bevezetése. (A bankjegy és az érme 2002. január 1-jétől jelenik meg.)
1999. január 1.	Németország veszi át az EU soros elnöki tisztét
1999. január 28.	A magyar Kormány újabb négy fejezet tárgyalási álláspontját hagyja jóvá: Áruk szabad áramlása, Külgazdasági kapcsolatok, Vámunió, Versenypolitika
1999. január 29.	A négy újabb tárgyalási álláspont átadása Brüsszelben
1999. február 18.	Parlamenti Társulási Bizottság 11. ülése, Budapest
1999. február 25.	Társulási Bizottság 7. ülése, Budapest
1999. február 26.	Az állam- és kormányfők Petersbergben megrendezett rendkívüli, informális ülése az Unió belső reformjáról.
1999. március 16.	A visszaélésekkel gyanúsított Európai Bizottság lemond.
1999. március 25.	Európai Tanács, Berlin Megegyezés a Bizottság új elnökéről és az Agenda 2000-ről. Elhárult a bővítés előtt álló egyik legnagyobb akadály, megteremtődött a szükséges minimum az előrelépéshez. Az Elnökségi Következtetések immár politikai szinten erősítették meg a bővítés lehetőségét 2002-től. Kötelezettségvállalás a csatlakozási tárgyalások dinamizálására (as rapidly as possible, with each candidate with its own rhythm).
1999. március 26.	Az EU-országok állam- és kormányfőinek Berlinben megrendezett csúcsértekezlete, ahol elfogadták az Agenda 2000 végleges változatát.
1999. március 27.	Hatodik “5+1”-es konzultáció Cipruson (Limassol) Megállapodás a soros 8 pozíció papír benyújtásáról július végéig (2-3 ütemben), valamint az összes fennmaradó tárgyalási álláspont átadása 1999. november végéig.
1999. április 14.	Európai Tanács rendkívüli ülése, Brüsszel Feltételes megegyezés az új Bizottság kinevezésének rendjéről és ütemezéséről.
1999. április 19.	Harmadik főtárgyalói forduló Brüsszelben 5 fejezet napirenden (távközlés, iparpolitika, halászat, statisztika, fogyasztóvédelem)Statisztika: ideiglenes lezárás. Ipar: id. lezárás elkülönítéssel (ESZAK)Távközlés: id. lezárás elkülönítéssel (helyi koncessziók), Halászat: még információ szolgáltatás kell. Fogyasztóvédelem: még információ szolgáltatás kell.
1999. május 1.	Hatályba lép az Amszterdami Szerződés.
1999. május 11.	A magyar Kormány újabb négy tárgyalási álláspontot hagy jóvá: Szociálpolitika és foglalkoztatás, Energia, Gazdasági és Pénzügyi Unió, Tőke szabad áramlása
1999. május 12.	Az újabb tárgyalási álláspontok átadása Brüsszelben
1999. május 19.	Negyedik főtárgyalói forduló, Brüsszel Napirenden 5 fejezet Halászat – ideiglenesen lezárva Vállalati jog – további tárgyalást igényel Verseny – további tárgyalást igényel Vámunió – további tárgyalást igényel Külgazdaság – további tárgyalást igényel
1999. június 3.	Kölni csúcs a közös kül- és biztonságpolitika jegyében, a közös védelmi politika kidolgozásának elhatározása, a NYEU (Nyugat-Európai Unió) beolvasztása, intézményi reformok előkészítése
1999. június 4.	Európai Tanács, Köln Többek között döntés az intézményi Kormányközi Konferencia (IGC) mandátumáról (leftovers of Amsterdam) és 2000-ben történő befejezéséről. Így elhárul(hat) az utolsó “uniós akadály” is a bővítés megkezdése elől. Az EiT egyúttal megerősíti, hogy 2000 folyamán – amilyen gyorsan lehet – valamennyi tárgyalási dossziét megnyitja, s a folyamat továbbra is a kritériumok szigorú betartása mellett halad előre.
1999. június 12.	Hetedik “5+1” konzultáció, Tallinn. A pozíció papírok beadására korábban kialakított menetrend megerősítése.
1999. június 15.	Az Éves Jelentéshez készített válaszok megküldése Brüsszelbe
1999. június 21.	A bilaterális kormányközi konferencia harmadik miniszteri szintű fordulója, Luxembourgban. A tervezett menetrendnek megfelelően a két főtárgyalói forduló eredményeinek megerősítése és az 1. Fejezet tárgyalásának megkezdése:további tárgyalást nem igényel öt fejezet (Halászat, Statisztika, Fogyasztóvédelem, Iparpolitika, Távközlés – utóbbi kettő esetében egy-egy kérdés nyitva maradt) további tárgyalást igényel (Vállalati jog, Verseny, Vámunió, Külgazdaság és az Áruk szabad áramlása) a CFSP és az Audiovizuális fejezet a német Elnökség alatt nem került tárgyalásra.
1999. június 29.	A magyar Kormány három újabb tárgyalási álláspontot fogad el: Szolgáltatások szabad áramlása, Közlekedés, Adózás
1999. június 29.	A Közösségi Vívmányok Átvételének Nemzeti Programjának (ANP) elfogadása
1999. június 30.	Az Európai Integrációs Tanács alakuló ülése.
1999. július 1.	Az új három tárgyalási álláspont átadása Brüsszelben
1999. július 9.	Az új Bizottság tagjainak jelölése A bővítésért felelős posztra javasolt személy Günter Verheugen
1999. július 9.	Az ANP átadása Brüsszelben (angol nyelven)
1999. július 27.	A Kormány elfogadta a környezetvédelemmel kapcsolatos tárgyalási álláspontot. Átadás július 28-án, Brüsszelben Ugyanezen az ülésen elfogadásra került a kiegészítő átvilágítási (screening) mandátuma (updating) A beadott pozíció papírok száma összesen 23
1999. szeptember 15.	Az új Európai Bizottság beiktatása.
1999. szeptember 24.	Nyolcadik “5+1” főtárgyalói konzultáció, Prága Megerősítésre került, hogy mindenki minden pozíció papírt bead 1999 november végéig.
1999. szeptember 29.	Plenáris EU-vitanap az Országgyűlésben
1999. szeptember 30.	Ötödik főtárgyalói forduló Brüsszelben Napirenden három fejezet megnyitása (Tőke szabad áramlása, EMU, Energia)
1999. október 11.	“5+1″ külügyminiszteri találkozó Tallinnban Közös levél Prodihoz menetrend betartása érdekében
1999. október 13.	Az Európai Bizottság kiadja az 1999. évi országjelentéseket a csatlakozásra váró országok előrehaladásáról (Regular Report).
1999. október 13.	Az Éves Jelentések és a Composite Paper megjelenése
1999. október 16.	Rendkívüli csúcsértekezlet Tamperében a bel- és igazságügyi együttműködés kérdéseivel kapcsolatban.
1999. október 19.	Orbán-Prodi és Martonyi-Verheugen találkozók Brüsszelben Az Európai Bizottság lát lehetőséget arra, hogy a legfelkészültebb jelöltekkel a tárgyalásokat 2001 végéig lezárják.
1999. október 25.	Az Európai Integrációs Tanács 2. ülése. Napirenden: EU támogatási programok, a Bizottság 1999. évi Éves Jelentés, az Öszzefoglaló Jelentés magyar vonatkozásai.
1999. november 12.	Hatodik főtárgyalói forduló Brüsszelben Napirenden: 4 új fejezet (Szolgáltatások, Adózás, Közlekedés, Energia) 3 “régi” fejezet (Vállalati jog, Versenypolitika, Vámunió)
1999. november 25.	A magyar Kormány jóváhagyja a tárgyalási álláspontok utolsó csomagját: Mezőgazdaság, Személyek szabad mozgása, Bel- és igazságügyi együttműködés, Regionális politika, Pénzügyi ellenőrzés
1999. november 25.	Társulási Parlamenti Bizottság 12. Ülése, Brüsszel
1999. november 29.	A tárgyalási álláspontok utolsó csomagjának átadása Brüsszelben
1999. december 7.	A bilaterális Kormányközi Konferencia negyedik miniszteri szintű tárgyalási forduló Brüsszelben Napirenden: a szeptember 30-i és a november 12-i főtárgyalói forduló dosszié, továbbá a “Környezetvédelem”. Az ideiglenesen lezárt kategóriába került az “EMU” fejezet.
1999. december 11.	Az Európai Tanács csúcsértekezlete Helsinkiben. Döntés születik a csatlakozási tárgyalások hat újabb tagjelölt országgal való megkezdéséről, az intézményi reformmal foglalkozó kormányközi konferencia megkezdéséről, Törökország tagjelölt állammá való nyilvánításáról.
1999. december 18.	A “luxembourgi hatok” (a helsinki EiT-ig “5+1″ országok megnevezésű csoport) kilencedik főtárgyalói találkozója Bledben
1999. december 20.	Az Európai Integrációs Tanács harmadik ülése. Napirenden a Helsinki Csúcs eredményei és a csatlakozási tárgyalás fejleményei.
2000. január 1.	Portugália veszi át az EU soros elnöki tisztét.
2000. január 12.	A Bizottság elfogadja az élelmiszerek biztonságáról szóló Fehér Könyvet.
2000. január 15.	A miniszteri kormányközi konferencia nyitóülése Brüsszelben, amelyen Máltával, Romániával, Szlovákiával, Lettországgal, Litvániával és Bulgáriával folytatják a csatlakozási tárgyalásokat.
2000. január 31.	A Magyar Köztársaság Országgyűlésében képviselt hat parlamenti párt és a Kormány konzultációja A külügyminiszter kezdeményezésére megtartott konzultáción megegyezés született a havi találkozókról, illetve a Házelnök és az Európai Ügyek Bizottsága (EIÜB) és a Külügyi Bizottság (KB) elnökeinek meghívásáról
2000. február 14.	Az intézményi reformmal foglalkozó Kormányközi Konferencia megnyitása Brüsszelben.
2000. február 15.	A csatlakozási tárgyalások megkezdése a “helsinki hatokkal” (Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Málta)
2000. február 22.	A Kormány döntése a csatlakozási folyamat aktuális kérdéseiről Helsinki után a céldátum: 2003. 01. 01. Legfőbb célkitűzés: a tárgyalások befejezése 2001 végéig
2000. március 1.	A Bizottság elfogadja a megreformálásáról szóló Fehér Könyvet.
2000. március 1.	Updating-monitoring kezdete
2000. március 6.	2. hatpárti konzultáció
2000. március 14.	Kormányülés Tárgyalási álláspont elfogadása (Költségvetés), ill. módosítása (Külkapcsolatok) – beadás március 15-én Brüsszelben
2000. március 24.	Az Európai Tanács rendhagyó lisszaboni ülésén dönt az Unió új stratégiájáról: a foglalkoztatás erősítése, a gazdasági reform és a szociális kohézió a tudás alapú gazdaság része.
2000. március 28.	Első tárgyalási forduló a “helsinki hatokkal” Technikai kérdések tisztázása és az első tárgyalási álláspontok beadása (5-8)
2000. március 31.	A “luxembourgi hatok” 10. Találkozója Cipruson (Paphos) Nagyobb tárgyalási dinamikát és az év végére csatlakozási forgatókönyvet igényelnek.
2000. április 6.	Hetedik helyettesi tárgyalási forduló Hat fejezet napirenden: – megnyitásra kerülő fejeztek (regionális politika, pénzügyi ellenőrzés) – ideiglenesen lezárva (CFSP) – további tárgyalást igénylő fejezetek (áruk, vállalati jog, szociális politika)
2000. április 10.	Az Európai Integrációs Tanács 4. ülése. A csatlakozási tárgyalások aktuális kérdései, a mezőgazdasági fejezet, a rendkívüli lisszaboni csúcsértekezlet, a Gazdasági és Szociális Bizottság Magyarországról készített jelentésének témái szerepeltek napirenden.
2000. április 12.	Társulási Bizottság 8. Ülése, Brüsszel Június 1-jén átlépés a “második szakaszba”. Rögzítve, hogy a kapcsolatokat érdemi probléma nem terheli.
2000. április 17.	3. hatpárti konzultáció
2000. május 3.	A Bizottság javasolja Görögországnak, hogy legyen a 12. euró-zónába tartozó tagország.
2000. május 25.	Társulási Parlamenti Bizottság 13. Ülése, Budapest
2000. május 25.	A “helsinki hatok” első érdemi főtárgyalói fordulója Megnyitva-ideiglenesen lezárva: Szlovákia (8-6), Lettország (8-5), Litvánia (8-5), Bulgária (6-4), Románia (5-5), Málta (8-7)
2000. május 26.	Nyolcadik főtárgyalói forduló, Brüsszel Napirenden: -személyek, költségvetés, bel- és igazságügy (megnyitás) -iparpolitika, távközlés (formális “lezárás”) -áruk (egy kérdés marad nyitva: gyógyszertörzskönyv)
2000. május 29.	4. hatpárti konzultáció
2000. május 29.	Az Európai Integrációs Tanács 5. ülése. Napirenden: “A munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége tagságának felkészültsége és véleménye az EU csatlakozásról.”
2000. június 5.	A “luxembourgi hatok” második külügyminiszteri találkozója, Ljubljana Közös nyilatkozat elfogadása (első tárgyalási szakasz vége, új minőségű tárgyalások megkezdése, év végén forgatókönyv a tárgyalások 2001 végi lezárására “with any candidate country”)
2000. június 6.	A felülvizsgált ANP és Jogharmonizációs Program (JHP), ill. a második féléves jogalkotási program jóváhagyása a Kormány ülésén
2000. június 14.	A bilaterális Kormányközi Konferencia ötödik miniszteri szintű fordulója 13 fejezet napirenden, ebből: – ideiglenesen lezárva négy fejezet (ipar, távközlés, CFSP, pénzügyi ellenőrzés) -megnyitva: mezőgazdaság Közösen rögzítve: első szakasz véget ért, új minőség kezdődhet.
2000. június 20.	Európai Tanács ülése, Feira
2000. június 23.	A Közösség és az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok új konvenciót írtak alá Cotonou-ban (Benin), amely a korábbi Loméi Konvenciót váltja fel.
2000. június 28.	Megtartják az első Európai Unió-India ülést Lisszabonban.
2000. július 1.	Franciaország átveszi az EU soros elnöki tisztét.
2000. július 1.	A “luxembourgi hatok” 11. Főtárgyalói találkozója, Krakkó
2000. július 10.	5. hatpárti egyeztetés
2000. július 17.	Az Európai Integrációs Tanács 6. ülése. Napirenden: Személyek szabad áramlása és a Szociálpolitika fejezetek kérdései. Az ANP elfogadása.
2000. július 23.	G8 ülést tartanak Okinawában (Japán).
2000. szeptember 11.	6. hatpári konzultáció A Magyar Köztársaság Országgyűlésében képviselt pártok és a Kormány közös nyilatkozata a csatlakozási folyamat aktuális kérdéseiről
2000. szeptember 19.	Megtartják az Európai Unió és Magyarország közötti Társulási Tanács 7. ülését Brüsszelben. (Valamint szintén Társulási Tanácsi ülés volt az EU és a Cseh Köztársaság között is.)
2000. szeptember 28.	Dániában népszavazást tartanak az euróról. A többség elutasította az egységes európai valutához való csatlakozást.
2000. október 5.	Kilencedik főtárgyalói forduló, Brüsszel Napirenden: – Energia (ideiglenesen lezárva) – Külgazdasági kapcsolatok (ideiglenesen lezárva) – Vállalati jog – Adózás
2000. október 12.	Parlamenti Társulási Bizottság 14. ülése Brüsszelben
2000. október 14.	Informális Európai Tanács, Biarritz
2000. október 16.	7. hatpárti konzultáció
2000. október 26.	Az EIÜB kibővített ülése
2000. november 8.	Az Éves Jelentések és a Bővítési Stratégiai Dokumentum megjelenése Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az Éves Jelentést, és az Összefoglaló Értékelések helyett első ízben Bővítési Stratégiai Dokumentumot jelentetett meg. A Bizottság megerősítette az egyéni elbírálás és a teljesítmény szerinti előrehaladás elvét, és állást foglalt a helsinki menetrend betartása mellet. A Bővítési Stratégiai Dokumentumban javaslatot tett a csatlakozási tárgyalások érdemi szakaszának megkezdéséhez vezető útra és eszközrendszerére.
2000. november 14.	A Régiók Bizottsága konferenciát tart Brüsszelben a kibővítésről és a globalizációról.
2000. november 15.	A “luxemburgi hatok” 3. Miniszteri találkozója, Budapest A külügyminiszterek Közös Közleményt fogadtak el, melyben kifejezik, hogy a “csatlakozási tárgyalások 2001 végén, legkésőbb 2002 elején záruljanak le”
2000. november 16.	Megtartják a negyedik Euro-Mediterán konferenciát Marseillesben (Olaszország).
2000. november 16.	Tizedik főtárgyalói forduló, Brüsszel Napirenden: Szociálpolitika, foglalkoztatás (ideiglenes lezárva) Szolgáltatás (további tárgyalást igényel)
2000. november 20.	8. hatpárti konzultáció
2000. november 20.	Általános Ügyek Tanácsának vitája a bővítés stratégiai kérdéseiről
2000. november 22.	Az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának második kibővített ülése
2000. november 23.	Miniszteri szintű Európai Konferencia, Sochaux
2000. november 30.	Plenáris EU vitanap az Országgyűlésben
2000. december 5.	A csatlakozási Kormányközi Konferencia hatodik miniszteri szintű tárgyalási fordulója Napirenden szerepelt nyolc tárgyalási fejezet: Energia, Külgazdasági kapcsolatok, Szociális politika és foglalkoztatás, Adózás, Vállalati jog, Környezetvédelem, Közlekedés, Szolgáltatások szabad áramlása. Három fejezet került hivatalosan lezárásra: Energia, Külgazdasági kapcsolatok, Szociális politika és foglalkoztatás
2000. december 7.	A nizzai Európai Tanács ülésén a Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökei formálisan proklamálják az Európai Unió Alapvető Jogok Kartáját.
2000. december 9.	Az Európai Tanács csúcsértekezlete Nizzában (Franciaország). Az ülésen fontos döntések születnek a kibővítésről, az intézményi reformokról, valamint fogyasztóvédelemről, környezetvédelemről, biztonságról, kultúráról, stb. A Kormányközi Konferencia a Nizzai Szerződésről szóló politikai egyezménnyel ér véget.
2000. december 11.	Európai Tanács ülése, Nizza. Az Európai Tanács ülésén döntés született az intézmények reformjáról, ezzel az EU részéről teljesült a bővítés megkezdése előtt álló utolsó előfeltétel. Az EiT megerősítette a Bővítési Stratégiai Dokumentumot oly módon, hogy a felkészült tagjelöltek az abban előre jelzett ütemnél gyorsabban is haladhatnak a tárgyalásokon. Az EiT döntött arról, hogy 2004 folyamán hívja össze a következő kormányközi kon-ferenciát, az európai alkotmányozásról.
2000. december 11.	A “luxembourgi hatok” főtárgyalóinak 12. konzultációja, Budapest
2000. december 18.	Az Európai Integrációs Tanács 7. ülése.
2000. december 20.	Az OGY Európai Integrációs Ügyek Bizottságának harmadik kibővített ülése.
2001. január 1.	Svédország veszi át az EU soros elnöki tisztét.
2001. január 1.	A nyelvek európai éve
2001. január 2.	Görögország az euró-zóna tagjává válik.
2001. január 11.	9. hatpárti konzultáció.
2001. január 23.	Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalást folytatott Göran Persson svéd miniszterelnökkel Stockholmban. A tárgyalások súlyponti témája a csatlakozási folyamat helyzete és a tárgyalások svéd elnökség alatti folytatása volt. Az EU svéd elnöksége az Unió bővítését tette elnökségi programjának prioritásává.
2001. február 26.	A Nizzai Szerződés aláírása. Az EU tagállamainak képviselői aláírták a Nizzai Szerződést. Ezt követően megkezdődhet a szerződés ratifikálásnak folyamata mind a tagállamokban, mind az Európai Parlamentben.
2001. február 27.	Az EU-Magyarország Társulási Parlamenti Bizottság 15. ülése, Budapest
2001. február 28.	Az OGY Európai Integrációs Ügyek Bizottságának negyedik kibővített ülése.
2001. március 20.	A Bizottság elfogadja a közös halászati politikáról szóló Zöld Könyvet.
2001. március 23.	ET ülés Stockholmban. Lefektetik a fenntartható növekedés, a stabil makrogazdasági körülmények és a megcélzott foglalkoztatási arányok irányelveit.
2001. március 24.	Az Európai Tanács rendkívüli ülése Stockholmban.
2001. március 28.	Az OGY Európai Integrációs Ügyek Bizottságának ötödik kibővített ülése.
2001. március 29.	A főtárgyalói fordulón 3 fejezet, az Áruk szabad áramlása, a Szolgáltatások szabad áramlása és a Vállalati jog fejezete lezárásra került. Ezzel a lezárt fejezetek száma 17-re nőtt.
2001. április 4.	Romano Prodi, az Európai Bizottság elnökének magyarországi látogatása.
2001. április 5.	10. hatpárti konzultáció
2001. április 10.	A “luxembourgi csoport” országainak helyettesi szintű konzultációja a csatlakozási tárgyalások aktuális helyzetéről, Tallinn
2001. május 9.	Az Európai Integrációs Tanács 9. ülése Napirenden: személyek szabad áramlása.
2001. május 15.	A Társulási Bizottság 9. ülése
2001. május 23.	A “luxembourgi csoport” országainak külügyminiszteri konzultációja, Prága.
2001. május 29.	Az OGY Európai Integrációs Ügyek Bizottságának hatodik kibővített ülése. Napirenden: csatlakozási tárgyalások helyzete, mezőgazdaság, regionális politika.
2001. június 1.	A csatlakozási tárgyalások 12. helyettesi szintű tárgyalási fordulója, Brüsszel. A főtárgyalói fordulón lezárásra került két újabb fejezet, a környezetvédelem és a vámunió. A jelenlegi szakaszban további tárgyalást nem igénylő fejezetek száma ezzel 19-re emelkedett. Napirenden szerepelt továbbá a tőke szabad áramlása és a személyek szabad áramlása fejezet, melyek a fennálló problémák miatt további tárgyalást igényelnek. Ismételt napirendre tűzésük a június 12-i miniszteri tárgyalási fordulón várható.
2001. június 5.	Mádl Ferenc köztársasági elnök megnyitotta az Európa jövőjéről szóló magyarországi társadalmi vitát.
2001. június 7.	Az írországi népszavazáson az írek többsége a Nizzai Szerződés ellen szavaz.
2001. június 8.	Az Európai Integrációs Tanács 10. ülése. Napirenden: a „Személyek szabad áramlása” és a Tőke szabad áramlása” fejezetek
2001. június 12.	A csatlakozási tárgyalások 7. miniszteri szintű tárgyalási fordulója, Luxembourg. A miniszteri tárgyalási fordulón a 8 fejezet szerepelt napirenden (Áruk szabad áramlása; Személyek szabad áramlása; Szolgáltatások szabad áramlása; Tőke szabad áramlása; Adózás; Vállalati jog; Környezetvédelem; Vámunió), melyek a csatlakozási tárgyalások jelenlegi szakaszában további tárgyalást nem igényelnek.
2001. június 15.	ET ülés Göteborgban (Svédország). Megállapodnak a csatlakozási tárgyalások sikeres befejezésének kereteiről, megerősítik a fenntartható fejlődésről szóló stratégiát, jóváhagyják a tágan értelmezett gazdaságpolitikai irányelveket, és rábólintanak a nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatóságát biztosító alapelvekre.
2001. június 16.	Az Európai Tanács csúcsértekezlete Göteborgban (Svédország).
2001. június 18.	Az Európai Integrációs Tanács 11. ülése. Napirenden: a miniszteri szintű tárgyalási forduló eredményei, a munkaerő szabad mozgásával kapcsolatosan felállítandó munkacsoport összetétele és feladatai.
2001. június 25.	Az EU Társulási Egyezményt ír alá Egyiptommal.
2001. július 1.	Belgium átveszi az EU soros elnöki tisztjét Svédországtól.
2001. július 10.	Orbán Viktor miniszterelnök látogatása Brüsszelben a Belga elnökségnél.
2001. július 17.	A Magyarország-EU Társulási Tanács 8. ülése Brüsszelben.
2001. július 19.	Regionális Partnerség, külügyminiszteri találkozó Portorozban.
2001. július 20.	G7/G8 csúcs Genovában. A következő témákban folynak tárgyalások: egészségügy, nemzetközi kereskedelem, a szegénység elleni küzdelem, fejlődés, államadósság, környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, a Balkán és a Közel-Kelet.
2001. július 25.	A Bizottság Fehér Könyvet bocsát ki az európai kormányzásról
2001. július 27.	A csatlakozási tárgyalások 13. helyettesi szintű tárgyalási fordulója. A főtárgyalói forduló napirendjén a bel- és igazságügyi fejezet szerepelt. A fejezet további tárgyalást igényel.
2001. szeptember 5.	Az Európai Parlament határozata.
2001. szeptember 8.	A „luxemburgi csoport” országainak 14. helyettesi szintű konzultációja a csatlakozási tárgyalások aktuális helyzetéről.
2001. szeptember 9.	Az EU külügyminisztereinek informális találkozója a tagjelölt országok külügyminisztereinek részvételével. Az Európai Unió jövője.
2001. szeptember 11.	Az USA elleni terrortámadás.
2001. szeptember 21.	Az OGY Európai Integrációs Ügyek Bizottságának hetedik kibővített ülése. Napirenden a Belga elnökség.
2001. szeptember 21.	Különleges ET ülés Brüsszelben. Fölmérik a nemzetközi helyzetet a new york-i és washingtoni terrortámadásokat követően, és megszabják az EU válaszlépéseinek irányvonalait.
2001. október 2.	A Bizottság Zöld Könyvet bocsát ki az EU-n belüli fogyasztóvédelemről.
2001. október 3.	EU-orosz csúcstalálkozó Brüsszelben.
2001. október 9.	Az EU-Magyarország Parlamenti Társulási Bizottságának 16. ülése.
2001. október 19.	Az állam- és kormányfők nem hivatalos találkozása Gentben (Belgium). A résztvevők teljes támogatást nyújtanak az ENSZ által foganatosított terrorellenes intézkedéseknek, és ismételten megerősítik az Egyesült Államokkal való legmesszebbmenő szolidaritásukat.
2001. október 20.	Európai Konferencia. Fő napirendi pont: terrorizmus elleni küzdelem.
2001. október 24.	12. hatpárti konzultáció.
2001. október 29.	Mario Monti versenypolitikáért felelős főbiztos tárgyalása Budapesten
2001. október 29.	Az EU és Horvátország stabilitási és együttműködési egyezményt ír alá.
2001. november 9.	A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) dohai (Katar) miniszteriális konferenciája.
2001. november 13.	Az Éves Jelentések és a Bővítési Stratégiai Dokumentum megjelenése.
2001. november 16.	Anna Diamantopoulou, a szociális ügyekért felelős főbiztos Budapesti látogatása
2001. november 20.	Az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának 8. kibővített ülése
2001. november 23.	A „luxemburgi csoport” országainak 5. külügyminiszteri konzultációja, Limasszol
2001. november 28.	A csatlakozási tárgyalások 14. helyettesi szintű tárgyalási fordulója Napirenden: versenypolitika, bel- és igazságügyi együttműködés
2001. november 29.	Az Országgyűlés harmadik plenáris Európai Integrációs Vitanapja
2001. december 4.	Az Európai Bizottság (EB) elfogadja 2002. évi programját.
2001. december 12.	A csatlakozási tárgyalások 8. miniszteri szintű tárgyalási fordulója
2001. december 14.	Az eurózóna országai előkészítik eurókészleteiket. Az állampolgárok számára lehetővé válik az euróérmékhez való hozzájutás még az átállás előtt.
2001. december 14.	ET ülés Laekenben (Belgium). Elfogadják az Unió jövőjéről szóló deklarációt, amely kijelöli a reformok útját, és tervbe veszi egy konvent összehívását, amely a jövőbeni kormányközi konferenciát készítené elő. Döntést hoznak Európa nemzetközi szerepének erősítéséről, kiváltképp a terrorizmus elleni küzdelem terén. Elhatározzák, hogy a csatlakozásra készen álló tagjelölt országokkal 2002 végéig befejezik a tárgyalásokat, hogy azok már részt vehessenek a 2004-es Európai Parlamenti (EP) választásokon. Nyilatkozatot fogadnak el a közös kül- és biztonságpolitika operatív kapacitásával és a közel-keleti helyzettel kapcsolatban.
2001. december 15.	A laekeni Európai Tanács alkalmával találkozó a tagjelölt államok kormányfőivel
2001. december 21.	A csatlakozási tárgyalások 15. helyettesí szintű tárgyalási fordulója.
2002. január 1.	Spanyolország veszi át az Európai Tanács (ET) soros elnökségét.
2002. január 7.	14. hatpárti konzultáció.
2002. január 15.	Az Európai Parlament Pat Cox-ot választja elnökének.
2002. január 25.	A „luxemburgi csoport” országainak 15. helyettesi szintű konzultációja a csatlakozási tárgyalások aktuális helyzetéről.
2002. február 9.	Az Általános Ügyek Tanácsának informális ülése.
2002. február 26.	A Társulási Parlamenti Bizottság 17. ülése Budapesten.
2002. február 28.	Az átmeneti időszak végével az euró válik az egyetlen hivatalos fizetőeszközzé a 12 résztvevő országban.
2002. február 28.	Az Európa jövőjéről szóló Konvent nyitóülése Brüsszelben.
2002. március 8.	A “luxemburgi csoport” országainak 16. helyettesítési szintű konzultációja Varsóban.
2002. március 8.	Daniel Freich, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének budapesti tárgyalásai.
2002. március 11.	15.hatpárti konzultáció
2002. március 13.	Guy Verhofstadt belga miniszterelnök Budapestre látogat.
2002. március 15.	ET ülés Barcelonában. Az ET gazdasági, szociális és környezeti témákra összpontosít, és elsőbbséget ad az európai gazdaságok összekapcsolásának a pénzpiacok, az energia, a szállítás és a távközlési hálózatok terén, gyors törvényhozást sürgetve a piacok ilyen irányú megnyitása érdekében. Ismételten megerősítik a teljes foglalkoztatással és a versenyképes, tudás-alapú gazdaság kifejlesztésével kapcsolatos politikákat. Tárgyalnak az európai-mediterrán partnerségről, az Egyesült Államokkal és a nyugat-balkáni országokkal való kapcsolatokról, továbbá a zimbabwei helyzetről. Nyilatkozatot fogadnak el a súlyosbodó izraeli-palesztin konfliktusról.
2002. március 16.	Az Európai Tanács ülése Barcelonában a tagjelöltek részvételével az első napon.
2002. március 22.	A csatlakozási tárgyalások 16. helyettesi szintű tárgyalási fordulója. A mezőgazdasági fejezeten belül lezárásra került a növény- és állategészségügyi alfejezet.
2002. március 26.	Beindítják a Galileot, Európa műhold-navigációs és helymeghatározó rendszerét.
2002. április 19.	A csatlakozási tárgyalások 17. helyettesi szintű fordulója. Napirenden: a költségvetés és az intézményi fejezet. Az utóbbi esetében egy érdemi kérdés maradt nyitva: az Európa Parlamenti mandátumok száma.
2002. április 23.	Az EB javaslatot fogad el a kiberbűnözés elleni harcról.
2002. április 29.	Konzultáció a parlamenti pártok vezetőivel. Költségvetés, intézményi kérdések, mezőgazdaság, regionális politika.
2002. május 22.	Laeken 10-ek találkozója Varsóban.
2002. május 24.	Társulási Bizottság 10. ülése
2002. május 31.	Az EU ratifikálja a Kiotói Szerződést.
2002. június 1.	EU 15 tagjelölt államának konzultációja kereskedelmi kérdésekről Máltán.
2002. június 7.	Európai Konvent ülés, Brüsszelben.
2002. június 11.	A csatlakozási tárgyalások 9. miniszteri szintű tárgyalási fordulója.
2002. június 21.	ET ülés Sevillában.
2002. június 22.	Az Európai Tanács ülése Sevillában.
2002. június 25.	Főtárgyalói konzultáció Cipruson.
2002. június 25.	Európai Konvent ülés, Brüsszel.
2002. június 25.	A “luxemburgi csoport” országainak 17. helyettesi szintű konzultációja Cipruson.
2002. június 28.	A csatlakozási tárgyalások 18. Helyettesi szintű tárgyalási fordulója, Brüsszel.
2002. június 30.	Dánia veszi át az EU soros elnöki tisztét.
2002. július 10.	Medgyessy Péter Miniszterelnök Úr dániai látogatása.
2002. július 12.	Európai Konvent ülés, Brüsszel.
2002. július 16.	Günter Verheugen az Európai Bizottság kibővítésért felelős főbiztosának budapesti látogatása.
2002. július 23.	Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szerződés 50 évnyi működés után lejár.
2002. július 31.	A csatlakozási tárgyalások 19. Helyettesi szintű tárgyalási fordulója,Brüsszel.
2002. szeptember 13.	Európai Konvent ülés, Brüsszel.
2002. szeptember 26.	Először ünneplik az európai nyelvek napját, amelyet ettől kezdve évente megtartanak majd.
2002. október 4.	Európai Konvent ülés, Brüsszel.
2002. október 7.	A “luxemburgi csoport” országainak 18. helyettesi szintű konzultációja, Budapesten.
2002. október 9.	Magyarország felkészülési helyzetéről szóló Éves Jelentés kiadása.
2002. október 9.	Az EB javasolja, hogy 2002 végéig a következő országokkal zárják le a csatlakozási tárgyalásokat: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Az EB szerint ezek az országok 2004 elejétől készen állnak majd az EU-tagságra.
2002. október 19.	Az írek megszavazzák a Nizzai Szerződést az ebben a témában tartott második népszavazáson.
2002. október 24.	ET ülés Brüsszelben.
2002. október 25.	Az Európai Tanács informális ülése Brüsszelben.
2002. október 28.	Európai Konvent ülés, Brüsszel.
2002. november 19.	Társulási Tanács ülés, Brüsszel.
2002. december 6.	Európai Konvent ülés, Brüsszel.
2002. december 12.	ET ülés Koppenhágában. Lezárják a felvételi tárgyalásokat a 10 tagjelölt országgal. A felvételi tárgyalások eredményeképp Magyarország 2004 május 1-én csatlakozik az EU-hoz.
2002. december 13.	A csatlakozási tárgyalások lezárása.
2002. december 13.	Koppenhágai Európai Tanács ülés.
2003. január 9.	Budapesten megtartja első ülését az európai integrációs tárcaközi bizottság, amelynek feladata az európai uniós csatlakozással kapcsolatos kormányzati teendők és az EU-tagságra való felkészülés elősegítése.
2003. január 20.	Budapesten a négy parlamenti párt – MSZP, SZDSZ, FIDESZ, MDF – között konszenzus alakul ki az Európai Parlament (EP) magyar képviselőinek megválasztására vonatkozó törvénytervezet ügyében. A 24 európai parlamenti képviselőt zárt listás szavazással választják majd meg, a helyekért csak pártok indulhatnak.
2003. január 27.	Budapesten két civil szervezet, a Szabad Magyarországért Mozgalom és a Kék Szalag Társaság bejelenti, hogy az európai uniós csatlakozás elutasítása érdekében kezd kampányt.
2003. január 30.	2003.01.30-31.: Budapestre látogat Pat Cox, az Európai Parlament elnöke. Cox főként az EU-csatlakozásról rendezendő népszavazás előkészületeiről tájékozódik.
2003. február 5.	Az Európai Unió tagországainak állandó brüsszeli képviselői jóváhagyják a 2004-ben taggá váló tíz országgal – köztük Magyarországgal – kötendő csatlakozási szerződés végleges szövegét.
2003. február 12.	Michaele Schreyer, az Európai Bizottság költségvetési kérdésekért felelős tagja Brüsszelben megerősíti: az EU-hoz 2004-ben csatlakozó tíz új tagország mindegyike a közösségi költségvetés nettó kedvezményezettje lesz.
2003. február 13.	Magyarország jóváhagyja az európai uniós csatlakozási szerződés szövegét, amely ezzel véglegessé és nem módosíthatóvá vált. A parafálási aktusnak megfelelő jóváhagyás írásos eljárással történik Brüsszelben, Juhász Endre, az EU mellett működő magyar misszió vezetője levélben tájékoztatja a szöveg elfogadásáról az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Görögország állandó EU-képviselőjét.
2003. február 19.	Az Európai Bizottság bejelenti a bővítés miatt szükségessé váló létszámnövelésekkel kapcsolatos terveit. Eszerint a 2004-ben esedékes bővítés utáni években összesen mintegy 3400 posztot kíván fenntartani apparátusában az újonnan csatlakozó 10 országnak, s ebből majdnem 500 jutna Magyarországra.
2003. február 19.	Az Európai Bizottság Brüsszelben kedvező véleményt nyilvánít tíz tagjelölt ország 2004-ben esedékes csatlakozásáról, s ezzel megteszi az első lépést a taggá válásukhoz vezető hivatalos eljárásban.
2003. február 20.	Elkészül az Európai Bizottság jelentése a csatlakozási tárgyalások lezárásáról, amelyben megerősíti, hogy a csatlakozó államok, köztük Magyarország felkészült az uniós tagságra.
2003. február 27.	Hivatalos látogatást tesz Magyarországon Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, hogy segítse az április 12-i, az európai uniós népszavazásról tartandó népszavazás kampányát.
2003. március 6.	Magyarország csatlakozik az Európai Parlament kezdeményezésére 1992-ben létrehozott Európai Jogi Akadémia Alapítványhoz. Az európai jogi továbbképzést támogató akadémiához való csatlakozásról szóló megállapodást Budapesten írja alá Bárándy Péter igazsáügy-miniszter.
2003. március 8.	Bulgária Európai Megállapodást köt az EK-val.
2003. március 10.	Az Európai Bizottság a tagjelöltek felkészülésének állásáról készített időközi jelentésében figyelmeztet, hogy Magyarországnak a pénzügyi ellenőrzés területén vannak lemaradásai az EU-csatlakozással összefüggésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésében. Általánosságban a bizottság úgy értékeli, hogy “az összkép pozitív, és meglepően alacsony” azoknak a területeknek a száma, ahol a tagjelölteknek gyorsítaniuk kell a felkészülést.
2003. március 10.	A Külügyminisztérium internetes honlapján hozzáférhetővé teszik az európai uniós csatlakozási szerződés nyersfordítását. A több mint ötezer oldalas szerződés három nagy részből: a csatlakozási dokumentumból, a csatlakozási okmányból valamint a záróokmányból áll
2003. március 11.	Budapesten tárgyal Wim Kok volt holland kormányfő, akit az Európai Bizottság 2002 decemberében kért fel annak a bizottságnak a vezetésére, amely az Európai Unió bővítésének következményeit elemzi.
2003. március 14.	Pat Cox, az Európai Parlament elnöke magyarországi hivatalos látogatásán találkozik Medgyessy Péter miniszterelnökkel, Mádl Ferenc államfővel és a hat magyar szakszervezeti konföderáció vezetőivel, valamint részt vesz a Duna jobb és bal partját összekötő, az uniós csatlakozás népszerűsítésére felépített Európa-híd megnyitóján. Az EP elnöke nem hivatalos találkozót tart Orbán Viktor volt kormányfővel is.
2003. március 19.	Az Európai Parlament külügyi bizottsága Brüsszelben jelentős többséggel megszavazza elnökének, Elmar Broknak az európai uniós csatlakozási tárgyalások befejezéséről előterjesztett jelentését, és ezzel szabad utat nyit a csatlakozási szerződés európai parlamenti elfogadása előtt. A teljes jelentés mellett a külügyi bizottság külön-külön is szavaz az egyes tagjelöltek csatlakozására tett ajánlásokról. Magyarország csatlakozását 58 szavazattal, egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül támogatják a bizottsági tagok.
2003. március 19.	Az Európai Unió-Magyarország Társulási Parlamenti Bizottság Budapesten tartja ülését. A tanácskozás témája a görög uniós elnökség prioritásai, Magyarország csatlakozásra történő felkészülése és a csatlakozási szerződés.
2003. március 19.	A magyar kormány budapesti ülésén úgy határoz, hogy a tárcáknak 2003. április 30-ig kell felszámolniuk az uniós jogharmonizációs munkában lévő elmaradásokat. A kormányszóvivő szerint negyven mezőgazdasági és mintegy kéttucatnyi egyéb jogszabályról van szó.
2003. március 21.	Az uniós tagjelölt országok fővárosai ötödik alkalommal tartanak találkozót, ezúttal Budapesten.
2003. március 24.	Az Országgyűlésben megkezdődik az általános vita az európai uniós csatlakozási szerződés aláírásáról.
2003. március 25.	Medgyessy Péter kormányfő elküldi Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor volt miniszterelnököknek azokat a személyre szabott leveleket, amelyekben a három korábbi kormányfőt meghívja az európai uniós csatlakozás 2003. április 16-i, athéni aláírására. Medgyessy Péter a csatlakozás jelentőségének hangsúlyozása mellett a levelekben külön kitér a címzettek által vezetett kormányok érdemeire 1990 óta. Az aláírási ünnepségre szóló meghívást mindhárom volt kormányfő elfogadja
2003. március 31.	2003.03.31.-04.01.: Magyarországra látogat Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa. Megbeszéléseket folytat Medgyessy Péter kormányfővel, Kovács László külügyminiszterrel, valamint Orbán Viktor volt kormányfővel és Martonyi János volt külügyminiszterrel, illetve Demszky Gábor főpolgármesterrel. Verheugen véleménye szerint a pénzügyi kereteket figyelembe véve Magyarország a lehető legjobb megállapodást kötötte az Európai Unióval. A bővítési biztos részt vesz az Országgyűlés integrációs bizottságának ülésén; megerősíti, hogy az új csatlakozók teljes jogú tagként fognak részt venni az európai intézményi reformokról döntést hozó következő kormányközi konferencián, s a csatlakozási szerződés 2003. április 16-i aláírása után Magyarországra is vonatkoznak majd az összeurópai feladatok.
2003. április 2.	Magyarországon megnyílik a 6 milliárd forintos Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEA). A PHARE-program 55 százalékos és a magyar költségvetés 45 százalékos finanszírozásával létrejött projekt előkészítő alap célja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, illetve az Európai Szociális Alapból 2004-2006. között Magyarország lehívhassa az unió támogatásait.
2003. április 3.	Budapestre látogat Fernand Sauer, az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága és Népegészségügyi Igazgatóságának vezetője. Sauer elismerését fejezi ki, hogy Magyarország volt az első a tagjelölt államok közül, amelyik csatlakozott az Európai Unió népegészségügyi programjához, s a közeljövőben a parlament elé kerülő Johan Béla program már tartalmazza az uniós stratégiai elemeket.
2003. április 3.	Magyarországra látogat Franz Fischler, az Európai Bizottság mezőgazdasági, vidékfejlesztési és halászati biztosa. Fischler részt vesz egy nemzetközi szakmai tanácskozáson, és bejelenti, hogy az Európai Unió 2004-2006 között összesen 850 millió euróval támogatja a magyar agrárgazdaságot. Medgyessy Péter kormányfővel a magyar mezőgazdaság uniós felkészüléséről tárgyal, és megbeszéléseket folytat Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel is.
2003. április 7.	Erre az időpontra Budapesten mind a négy magyar parlamenti párt kijelöli azokat a képviselőket, akiket az Európai Parlament (EP) 24 fős magyar megfigyelői csoportjába delegál.
2003. április 9.	A Európai Unió Tanácsának főtitkársága a brüsszeli magyar misszión keresztül megküldi Magyarországnak az EU- csatlakozási szerződés végleges szövegét angol és magyar nyelven.
2003. április 9.	Jürgen Köppen nagykövet, az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetője és Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának politikai államtitkára Budapesten aláírja a PHARE 2003. évi nemzeti programjának pénzügyi megállapodását.
2003. április 9.	Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megszavazza a tíz új tagország, köztük Magyarország csatlakozását támogató határozatot. Az EU 626 tagú képviselőtestületében 567-en szavaznak a határozatról, amelyet 458 szavazattal, 68 ellenszavazattal, 41 tartózkodás mellett fogadnak el. A képviselők külön szavaznak az egyes országokról is, Magyarország csatlakozását 522 képviselő támogatja, 23-an ellenzik, 23-an tartózkodnak.
2003. április 9.	Az Európai Parlament szavaz a csatlakozási szerződésről. A tíz ország csatlakozását az Európai Parlament jóváhagyja.
2003. április 12.	A Magyarország európai uniós csatlakozásáról rendezett ügydöntő népszavazáson a választásra jogosult polgárok 45,62 százaléka (3 669 252 választópolgár) járul az urnákhoz. Az érvényesen szavazók 83,76 százaléka (3 056 027 választópolgár), az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka igent mond a belépésre. Az uniós csatlakozást az érvényesen szavazók 16,24 százaléka (592 690 választópolgár) utasítja el. (Az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül Magyarország volt a harmadik – Málta és Szlovénia után -, ahol népszavazás döntött az EU- tagságról.) Az Európai Bizottság április 13-án Brüsszelben nyilatkozatban üdvözli a Magyarország európai uniós tagságáról április 12-én rendezett ügydöntő népszavazás pozitív eredményét.
2003. április 14.	Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei Luxembourgban hivatalosan is jóváhagyják tíz tagjelölt ország – Magyarország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia – 2004-ben esedékes csatlakozását, s ezzel megteszik a csatlakozási szerződés aláírásához szükséges utolsó – már csak formai jelentőségű – lépést. Az Európai Unió Miniszteri Tanácsa a vita nélkül elfogadott közös nyilatkozattal szabaddá teszi az utat a szerződés április 16-án Athénban esedékes aláírása előtt.
2003. április 15.	Az Országgyűlés elsöprő többséggel – 365 igen és egy ellenszavazat mellett – elfogadja azt a parlamenti határozatot, amelyben felhatalmazza a kormányt az európai uniós csatlakozásról szóló szerződés aláírására. Mádl Ferenc köztársasági elnök kézjegyével látja el a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződés aláírására meghatalmazó okiratot Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László külügyminiszter és Juhász Endre EU-főtárgyaló részére.
2003. április 16.	Athénban Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter aláírja Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződését
2003. április 16.	Az Európai Bizottság illetékes igazgatója hivatalos levélben értesíti a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalát (NFTETH), hogy a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) első, formai ellenőrzése megtörtént, a dokumentum megfelel az Európai Unió követelményeinek és elvárásainak. Ezzel hivatalosan megkezdődhetnek azok az érdemi tárgyalások, amelyek keretében a NFT konkrét fejlesztési programjairól egyeztet majd Magyarország az EU- val.
2003. április 16.	Az athéni csúcsértekezleten az Európai Unió tagállamai, valamint a 10 csatlakozó ország meghatalmazottjai aláírták a csatlakozási szerződést. Életbe lépett Magyarország aktív megfigyelői státusza.
2003. április 24.	2003.04.24.-25.: Az Európai Konvent brüsszeli plenáris ülésén Szájer József konventküldött két módosító javaslatot nyújt be az EU készülő alkotmányos szerződésének tervezetéhez. Ezek egyike az alkotmánynak az Unió demokratikus életét tárgyaló részével, míg a másik az EU-n belüli, illetve harmadik országokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos.
2003. április 25.	2003.04.25.-26.: A 2004. évi európai uniós csatlakozásra váró tíz közép- és kelet-európai ország parlamenti elnöke Lisszabonban egyezteti az Európai Unióval kapcsolatos elképzeléseit.
2003. április 28.	Az Országgyűlés elfogadja az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítéséről szóló határozati javaslatot. (A javaslat a kormány azon szándékát fejezi ki, hogy az EU-csatlakozást követően az EMOGA-alapból a mezőgazdasági termelőknek jutó közvetlen kifizetések szintjét, amely az első évben 25 százalékos lesz, 30 százalékkal, tehát maximális mértékben kiegészítse annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők versenyfeltételeit javítsa.)
2003. április 29.	Az Országgyűlés európai integrációs bizottsága budapesti ülésén egyhangú szavazással támogatja Balázs Péter kinevezését a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet élére.
2003. április 30.	A kormány elfogadja a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) operatív programját, amelyet meg kell küldeni az Európai Uniónak is. Az öt operatív programot a március végén Brüsszelnek átadott Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiája alapján dolgozták ki, a következő lépés az operatív programok további bontása.
2003. május 2.	2003.05.02.-03.: Nem hivatalos találkozót tartanak az Európai Unió tagországainak és a 2004-ben csatlakozó tíz tagjelölt országnak a külügyminiszterei a görögországi Ródosz szigetén, Kasztelórizonban. A tanácskozáson első ízben vesznek részt a vitákba bekapcsolódva a 2004. május 1-jével csatlakozó államok diplomáciai vezetői, Magyarországot Kovács László külügyminiszter képviseli.
2003. május 5.	Az Európai Unió tíz újonnan csatlakozó tagállamából megérkeznek Brüsszelbe a parlamentek küldöttei. A tíz új tagország – köztük Magyarország – összesen 162 parlamenti képviselőjét küldi az Európai Parlamentbe, ahol egy éven át, 2004. május 1-jéig, a teljesjogú tagság elnyeréséig megfigyelőként vesznek részt az EP teljes üléseinek és bizottságainak munkájában.
2003. május 9.	Magyarországra látogat Kosztasz Szimitisz, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Görögország miniszterelnöke.
2003. május 12.	Az Országgyűlés plenáris ülése előtt letette a hivatali esküt Juhász Endre, az európai uniós kérdések koordinációjával foglalkozó tárca nélküli miniszter. (Az új miniszter május 19-én veszi át hivatalát.)
2003. május 12.	2003.05.12.-15.: Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén első alkalommal vesznek részt a 2004-ben csatlakozó tagországok – köztük a magyar Országgyűlés – képviselői.
2003. május 15.	Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nemzeti fejlesztési tervért felelős politikai államtitkára bejelenti: megkezdődött a 2007-től érvényes Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) előkészítése. A már elkészült, 2004-2006-ig szóló NFT- vel ellentétben ez országos operatív programok helyett régiókra lebontott egységeket tartalmaz majd.
2003. május 17.	2003.05.17.-18.: Először képviseli magát hivatalos európai uniós tanácskozáson egyenjogú félként Magyarország, amikor Szalay Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára Görögországban részt vesz az uniós közlekedési miniszterek tanácsának informális ülésén.
2003. május 19.	Brüsszelben tanácskoznak az európai uniós tagországok védelmi miniszterei. Az ülésen először vesznek részt aktív megfigyelőként a 2004-ben csatlakozó tíz ország miniszterei, illetve magas rangú védelmi tisztségviselői.
2003. május 19.	Balázs Péter átveszi Magyarország Európai Unió mellett működő állandó brüsszeli missziójának a vezetését.
2003. május 20.	Vastagh Pál MSZP-s képviselő, az Európai Konvent tagja Brüsszelben az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának ülésén – első magyar felszólalóként – kijelenti, hogy az Európai Unió új alkotmányos szerződésének az európai normáknak megfelelően értékként tartalmaznia kell a nemzeti sokféleséget és a nemzeti kisebbségek jogait.
2003. május 22.	Brüsszelben az Európai Unió internetes honlapján közzéteszik azokat az űrlapokat, amelyek kitöltésével több mint 600 magyar állampolgárok számára fenntartott, állandó státusú európai uniós köztisztviselői állásra lehet pályázni.
2003. május 23.	Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosának szóvivője Brüsszelben közli, hogy az Európai Bizottság elfogadta a felkészülés előrehaladásának értékelésére szolgáló második megfigyelési jelentéssorozatot, amelynek alapján a csatlakozó országok némelyike figyelmeztető leveleket kaphat.
2003. május 23.	2003.05.23.-24.: Szili Katalin, az Országgyűlés elnökének vezetésével magyar parlamenti küldöttség – az EU-csatlakozási szerződés 2003. április 16-i aláírása óta – először vesz részt egyenrangú szereplőként az európai parlamenti elnökök konferenciáján Athénban.
2003. június 4.	A dán parlament Koppenhágában jóváhagyja, hogy az Európai Unió 2004-ben tíz újabb taggal bővüljön. Magyarország és a többi kilenc ország 2004. május 1-jén válik az EU tagjává, ha a jelenlegi uniós tagállamok parlamentjei ratifikálják az európai uniós csatlakozási dokumentumot.
2003. június 5.	2003.06.05.-06.: Brüsszelben plenáris ülést tart az Európa jövőjével foglalkozó konvent. Valéry Giscard d’Estaing, a konvent elnöke találkozót tart a tanácskozó gyűlés három fő csoportjával – a kormányok, a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament – küldötteivel
2003. június 10.	Budapesten a kormány integrációs kabinetje a Külügyminisztérium koordinálásával tárcaközi munkacsoport felállításáról dönt.
2003. június 11.	A német parlament felsőháza, a Bundesrat (Szövetségi Tanács) Berlinben egyhangúlag jóváhagyja, hogy 2004. május elsején tíz taggal – köztük Magyarországgal – bővüljön az Európai Unió.
2003. június 13.	Brüsszelben az Európai Konventben létrejön a konszenzus az új alkotmányos szerződés tervezetéről, amelyet az EU június 20-21-én Szalonikiban tartandó csúcsértekezletén fog előterjeszteni Valéry Giscard d’Estaing, a tanácskozó gyűlés elnöke.
2003. június 17.	Az Országgyűlés megkezdi a magyar európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását.
2003. június 19.	2003.06.19.-20.: Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László külügyminiszter és Juhász Endre európai integrációs ügyekben illetékes tárca nélküli miniszter a Szaloniki melletti Porto Karraszban részt vesz az európai uniós tagországok és tagjelöltek csúcstalálkozóján.
2003. június 24.	Jürgen Köppen, az Európai Unió magyarországi delegációjának vezetője Budapesten, az Országgyűlés integrációs bizottságának ülésén ismerteti az Európai Bizottság levelét, amely szerint Magyarországnak még több területen átalakításokat kell végrehajtania a 2004. május 1-jei európai uniós csatlakozásig.
2003. június 26.	2003.06.26.-27.: Budapesten rendezik meg az Európai Unió strukturális alapok ötödik értékelő konferenciáját. Az értekezleten az Európai Unió 15 tagországa és a 2004-ben csatlakozó 10 tagjelölt ország értékeléssel foglalkozó képviselői vesznek részt.(A társulási bizottság funkciója Magyarország EU-csatlakozásával megszűnik.)
2003. július 1.	Az európai uniós gyakorlatnak megfelelően ettől az időponttól Magyarországon is kétéves szavatosság védi valamennyi eladott termék vásárlóit. A reklamálás módját meghatározó végrehajtási utasítás 2003. szeptember 1-jétől lép életbe, később kormányrendelettel szabályozzák a jótállást is.
2003. július 1.	Megalakult a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), amely az Agrárintervenciós Központ (AIK) és a SAPARD-hivatal összevonásával jött létre s az európai uniós támogatások kifizető ügynökségeként működik.
2003. július 2.	2003. július 2-4.: Az Európai Régiók Bizottságának ülésszakán először vannak jelen a tervek szerint az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó tíz ország – köztük Magyarország – régióinak küldöttei Brüsszelben.
2003. július 3.	A német Szövetségi Gyűlés (Bundestag), a parlament alsóháza elsöprő többséggel jóváhagyja az Európai Unió és a tíz csatlakozó ország – köztük Magyarország – között április 16-án Athénban aláírt csatlakozási szerződés ratifikálását.
2003. július 3.	Az Európai Unióhoz csatlakozó tíz ország – köztük Magyarország -, továbbá Norvégia, Izland és Liechtenstein és az Európai Bizottság képviselői Brüsszelben parafálják az Európai Gazdasági Tér (EGT) bővítéséről szóló megállapodást. Ennek értelmében a 2004. május 1-től 28 tagúra bővülő EGT-n belül az EU egységes belső piacának szabályai érvényesülnek, kivéve a mezőgazdaságot és a halászatot.
2003. július 8.	Az Európai Unió illetékes bizottsága jóváhagyta a SAPARD-program módosítására beadott magyar javaslatokat.
2003. július 10.	Brüsszelben véget ér az Európai Konvent, amely 16 hónapos munkával megszerkesztette Európa első alkotmányos szerződésének tervezetét. Az Európai Unió tizenöt jelenlegi és tizenhárom leendő tagországának, köztük Magyarországnak a képviselői az Európai Parlament üléstermében aláírják a tervezetet kísérő okiratot.
2003. július 11.	A német parlament felsőháza, a Bundesrat (Szövetségi Tanács) Berlinben egyhangúlag jóváhagyja, hogy 2004. május elsején tíz taggal – köztük Magyarországgal – bővüljön az Európai Unió.
2003. július 16.	Brüsszelben tartják első egyeztető megbeszélésüket a 2004. évi költségvetésről az Európai Unió 25 mai és leendő tagállamának pénzügyminiszterei és az Európai Parlament (EP) költségvetési bizottságának tagjai
2003. augusztus 13.	A kormány budapesti ülésén elfogadja a középtávú gazdaságpolitikai elképzeléseket tartalmazó előcsatlakozási programot, amelyet 2003. augusztus 15-ével eljuttatnak az Európai Bizottsághoz.
2003. augusztus 19.	Kovács László külügyminiszter Budapesten sajtótájékoztatón bemutatja az Európai Unió alkotmánytervezetének magyar fordítását. A dokumentumtervezetet a 2003. október 4-én Rómában kezdődő kormányközi konferencián vitatják meg.
2003. szeptember 3.	Budapesten megalakul a Strukturális és Kohéziós Alapok Képző Központ (SAKK). A képzőközpont a Tempus Közalapítvány 1999 óta működő Európai Szociális Alap Magyar Képző Központjának kibővítésével jön létre. A SAKK az európai uniós bővítéssel Magyarország számára is elérhetővé váló fejlesztési források minél jobb kihasználhatóságát kívánja elősegíteni
2003. szeptember 15.	Balázs Péter, Magyarország brüsszeli állandó európai uniós képviseletének vezetője átadja megbízólevelét Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének.
2003. szeptember 19.	Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Tervért és EU Támogatásokért felelős politikai államtitkára Budapesten sajtótájékoztatón bejelenti, hogy megalakult a Közösségi Támogatási Keret (KTK) Monitoring Bizottság, amelynek feladata az európai uniós strukturális alap felhasználásának figyelemmel kísérése.
2003. október 3.	Lisszabonban a portugál törvényhozás plenáris ülésén a jelenlévő 176 képviselő egyhangúlag jóváhagyja az Európai Unió tagállamai, illetve a tíz csatlakozó állam – köztük Magyarország – által 2003. április 16-án aláírt szerződés ratifikációját.
2003. október 3.	2003. október 3-4.: Rómába látogat Medgyessy Péter miniszterelnök, aki október 4-én részt vesz az Európai Unió és a csatlakozó országok állam- és kormányfőinek csúcsértekezletén, az EU új alkotmányos szerződéséről dönteni hivatott kormányközi konferencia megnyitóján.
2003. október 7.	Brüsszelben az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága először fogad el olyan módosító indítványokat, amelyeket egy csatlakozó ország megfigyelője nyújtott be.
2003. október 8.	Az Európai Parlament költségvetési bizottsága Brüsszelben megszavazza, hogy a 2004. évi európai uniós költségvetésben 600 millió euróval növeljék a tíz, 2004-ben csatlakozó országnak – köztük Magyarországnak – adott fejlesztési támogatás, a regionális fejlesztési alap és a kohéziós alap összegét.
2003. október 9.	Ukrajna és Magyarország vízum- megállapodást ír Kijevben, amelynek értelmében 2003. novembertől az ukrán állampolgárok ingyenes, hosszú lejáratú vízummal utazhatnak Magyarországra, míg a magyar állampolgárok továbbra is vízummentesen léphetnek be Ukrajnába.
2003. október 10.	Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője sajtónyilatkozatban bejelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) informális tárgyalásokat kezdett az Európai Központi Bankkal arról, hogy Magyarország milyen feltételekkel lehetne tagja az eurózóna előszobájának tekintett ERM II-es rendszernek.
2003. október 21.	Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Budapesten sajtótájékoztatón bejelenti, hogy elkészült a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR). A rendszer elkészültével lehetővé vált, hogy a magyar gazdák hozzájuthassanak az Európai Unió területalapú közvetlen kifizetéseihez.
2003. október 22.	Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok közül elsőként Magyarország, Csehország és Lengyelország megfigyelői kísérhetik figyelemmel anyanyelvükön az Európai Parlament (EP) plenáris üléseit.
2003. október 23.	A belga szenátus Brüsszelben jóváhagyja az Európai Unió kibővítését tíz új tagállammal, köztük Magyarországgal. Belgium szövetségi jellege miatt a belga képviselőház után még öt helyi parlamentnek, a vallon, a flamand és a brüsszeli régió parlamentjének, a francia, illetve a német közösség helyi törvényhozásának is be kell cikkelyeznie az uniós csatlakozási szerződést.
2003. október 23.	Az Európai Parlament (EP) első olvasatban Strasbourgban megszavazza az Európai Unió 2004. évi költségvetésének tervezetét azzal a módosító indítvánnyal együtt, amely szerint 2004-ben 600 millió euróval emelkedne az újonnan csatlakozó országokra jutó strukturális és kohéziós támogatások összege.
2003. október 27.	Brüsszelben külügyminiszteri ülést tart az Európai Unió alkotmányáról véglegesen dönteni hivatott kormányközi konferencia (IGC).
2003. november 1.	Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró magánútlevéllel rendelkező állampolgárai ettől az időponttól magyar vízummal utazhatnak be Magyarországra, és az első belépéstől számított korábbi 30 helyett 90 napig tartózkodhatnak az országban úti céltól függően. A magyar állampolgárok továbbra is vízum nélkül utazhatnak a két országba, a munkavállalási vagy jövedelemszerzési céllal kiutazók továbbra is vízumkötelesek. Az új vízumszabályozást Magyarország 2004. májusi európai uniós csatlakozásával kapcsolatban vezetik be.
2003. november 4.	Az európai uniós tagállamok, a csatlakozó országok és a tagjelöltek pénzügyminiszterei Brüsszelben értékelik az uniós tagságra készülő országok előcsatlakozási gazdasági programjait (PEP).
2003. november 5.	Brüsszelben az Európai Bizottság jóváhagyja a 2004-ben csatlakozó tíz ország – köztük Magyarország – felkészülését értékelő éves országjelentéseit.
2003. november 11.	Jürgen Köppen, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője az Országgyűlés integrációs bizottságának ülésén kijelenti, hogy Magyarországnak az európai uniós csatlakozás 2004. májusi időpontjáig még van lehetősége az Európai Bizottság országjelentésében jelzett lemaradások behozására, de ehhez fokozott erőfeszítésre van szükség az agrárium területén.
2003. november 18.	Kovács László külügyminiszter Brüsszelben részt vesz az európai uniós alkotmányról dönteni hivatott kormányközi konferencia (IGC) újabb külügyminiszteri fordulóján és megbeszélést folytat a Magyarország által beterjesztett kisebbségi javaslatról.
2003. november 26.	A francia nemzetgyűlés nagy szavazattöbbséggel jóváhagyja az Európai Unió bővítését tíz új taggal, köztük Magyarországgal.
2003. november 28.	2003. november 28-29.: Nápolyban, a Mostra d,Oltremare kiállítási palotában tartják az Európai Unió tagállamai és a csatlakozó országok külügyminiszteri konklávéját, amellyel záró szakaszába lép az első uniós alkotmány kidolgozása.
2003. december 2.	Az olasz képviselőház Rómában jóváhagyja az Európai Unió bővítéséről szóló szerződést. A tíz új állam – köztük Magyarország – EU-csatlakozását egyhangúlag fogadja el a törvényhozás alsóháza.
2003. december 3.	Bécsben az osztrák parlament megszavazza az Európai Unió bővítéséről szóló szerződés törvénybe iktatását.
2003. december 4.	A belga parlament Brüsszelben jóváhagyja az Európai Unió kibővítését a tíz új tagállammal, köztük Magyarországgal. A képviselőház 119 szavazattal 17 tartózkodás mellett ratifikálja az unió bővítési szerződését.
2004. május 1.	Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország, Málta és Ciprus csatlakozik az Európai Unióhoz
2004. június 11.	Megkezdődnek az európai parlamenti választások.
2004. június 13.	Az első európai parlamenti választás Magyarországon.
2004. június 18.	A brüsszeli EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői elfogadták az Európai Unió Alkotmányos Szerződését.
2004. július 1.	Hollandia átvette az EU soros elnökségét
2004. július 2.	Magyarország 24 európai parlamenti képviselője ünnepélyes keretek között a Parlamentben átvette megbízólevelét.
2004. július 20.	A kibővült Európai Parlament strasbourgi alakuló ülésével megkezdi ötéves működését. A 25 tagállam 732 EP képviselőjéből álló Európai Parlament elnöke Josep Borrell, spanyol szocialista politikus lett.
2004. július 22.	Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Bizottság új elnökének jelölt José Manuel Durao Barroso kinevezését.
2004. szeptember 1.	Magyarország az Europol (Európai Rendőrségi Hivatal) teljes jogú tagjává vált.
2004. október 29.	Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter aláírta az Európai Unió Alkotmányos Szerződését. A római ceremónia keretében az EU mind a 25 tagállamának vezetője kézjegyével látta el az Alkotmányszerződést.
2004. november 11.	Az Európai Unió huszonöt tagállama közül elsőként Litvánia ratifikálta az EU Alkotmányszerződését.
2004. november 22.	Hivatalba lépett a José Manuel Durao Barroso vezette új Bizottság, miután az Európai Parlament plenáris ülésén nagy többséggel támogatta a testületet.
2004. december 20.	A magyar Országgyűlés megerősítette az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést; Magyarország a 25 EU tagállam közül Litvánia után másodikként ratifikálta a dokumentumot.
2005. január 1.	Luxemburg vette át az EU soros elnöki tisztét
2005. január 1.	A Miniszterelnöki Hivatal keretei között létrejött az Európai Ügyek Hivatala.
2005. január 12.	Az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazta az EU Alkotmányát.
2005. február 1.	Az Európai Unió és Horvátország közötti Társulási Szerződés hatályba lépése.
2005. március 11.	A madridi terrortámadás egy éves évfordulója, amelyet a terrorizmus áldozatainak Európai Napjává nyilvánítanak
2005. április 13.	Az Európai Parlament jóváhagyja Románia és Bulgária Európai Unióba történő belépését
2005. április 18.	A Magyar Országgyűlés jóváhagyása felhatalmazta a Kormányt Románia és Bulgária európai uniós csatlakozási szerződésének aláírására.
2005. április 25.	Aláírták Luxemburgban Bulgária és Románia csatlakozási szerződését az Európai Unióval
2005. május 29.	A franciák népszavazáson utasították el az EU Alkotmányos Szerződését
2005. június 1.	A hollandok referendum keretében szintén elutasították az Alkotmányt
2005. június 16.	A brüsszeli EU csúcson az állam- és kormányfők kitolták az Európai Unió Alkotmányos Szerződésének ratifikálására eredetileg megszabott, 2006. novemberi határidőt.
2005. június 29.	Az Európai Bíróság megkezdte az első magyar vonatkozású ügy tárgyalását.
2005. július 1.	Nagy Britannia átvette az EU soros elnöki posztját.
2005. október 3.	Megkezdődtek Törökország és Horvátország csatlakozási tárgyalásai
2006. január 1.	Ausztria vette át az EU soros elnöki posztját
2006. február 20.	Az Európai Bizottság elindította a munkavállalói mobilitás európai évét
2006. április 7.	A .eu domain nevek szabad regisztrációja
2006. július 1.	Finnország lett az EU soros elnöke
2007. január 1.	Románia és Bulgária csatlakozik az Európai Unióhoz.
2007. január 1.	Szlovénia bevezeti az eurót, és ezzel az euróövezet 13 tagúra bővül.
2007. január 1.	A bolgár, a román, és az ír is bekerültek az EU hivatalos nyelvei közé.
2007. január 1.	Németország veszi át az EU soros elnöki tisztségét
2007. január 16.	Az Európai Parlament a néppárti Hans-Gert Pötteringet választja meg új elnökének
2007. február 7.	Az Európai Uniót létrehozó (Maastrichti) Szerződés aláírásának 15. évfordulója
2007. március 25.	A Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója, a Berlini Nyilatkozat elfogadása
2007. június 23.	Megegyezés az EU új alapszerződésének főbb pontjairól és a kormányközi konferencia (IGC) időpontjáról
2007. július 1.	Portugália az EU soros elnöke
2007. július 23.	A Reformszerződésről szóló kormányközi konferencia formális megnyitása
2007. október 19.	A Reformszerződés szövegének elfogadása
2007. december 12.	Az Alapjogi Charta aláírása
2007. december 13.	A Lisszaboni Szerződés aláírása
2008. január 1.	Szlovénia az EU soros elnöke
2008. január 1.	Ciprus és Málta bevezeti az eurót, ezzel az eurózóna 15 tagú
2008. január 23.	Az EU útjára indította az éghajlatváltozással és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos klímavédelmi intézkedéscsomagot
2008. április 10.	Androulla Vassziliou az Európai Bizottság új egészségügyi biztosa, aki ciprusi honfitársát Markos Kyprianou-t váltja a poszton.
2008. május 9.	Antonio Tajani az új közlekedési biztos, akit Franco Frattini igazságügyi biztos visszalépése után Olaszország jelölt a Bizottságba. Egyúttal Jacques Barrot korábbi közlekedési biztos, a jövőben a testület igazságügy, szabadság és biztonságért felelős tagja.
2008. június 12.	Az írek népszavazáson elutasították a Lisszaboni Szerződést
2008. július 1.	Franciaország veszi át az EU soros elnöki tisztségét
2008. október 22.	Catherine Ashton az Európai Bizottság új külkereskedelmi biztosa. A politikus Peter Mandelsont követi a poszton.
2008. december 12.	Svájc is csatlakozott a schengeni övezethez, ezzel a schengeni térség 25 tagúvá vált
2008. december 12.	A brüsszeli csúcson megállapodnak az EU klímacsomagjáról, amely a 2020-ig megvalósítandó, energiahatékonyságra, megújuló energiákra és a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére vonatkozik.
2009. január 1.	Csehország veszi át a Tanácsban az EU soros elnöki tisztséget
2009. január 1.	Szlovákia bevezeti az eurót, ezzel az eurózóna 16 tagú