Két év az Európai Parlamentben

2009-ben a júniusi európai parlamenti választáskor bizalmat kaptam polgárainktól, így lettem a Magyar Koalíció Pártjának EP-képviselője. Ez a bizalom kötelez, és mivel lassan a választási időszak feléhez közeledünk, fontosnak tartom, hogy kisebb összegezést készítsek eddigi munkámról. Választóim is közelebbi és konkrét információt kaphatnak így az európai parlamenti tevékenységről, munkámról.

A megválasztást követően minden képviselőt besorolnak egy-két szakbizottságba, ahol komoly politikai-szakmai tevékenységet végezhet. Az EP plénuma ugyanis a szakbizottságokban alaposan megvitatott és a közösségi jog szempontjait érvényesítő jelentések alapján szokta meghozni döntéseit. Én a Jogi, illetve az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tagja vagyok, de kiemelt figyelmet fordítok a Kultúra és Oktatás, illetve a Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés Bizottságának munkájára is.

Sajnos, parlamenti munkánknak nincs olyan területe, melyet ne érintett volna a gazdasági válság. Legfőbb célunk hát ennek a leküzdése, és egy tartósan fenntartható gazdasági színvonal és biztonságos fejlődés feltételeinek megteremtése lett. Az alapokat az Európa 2020 stratégia jelenti, mely a kilábalást és a versenyképességet tartja elsődlegesnek. A stratégia nagyon fontos eleme az energiagazdálkodás és energiabiztonság. Korában sokszor érte az a vád Brüsszelt, hogy szép eszméket fektet papírra, csak a megvalósításukkal nem törődik. Most úgy látszik, szakít ezzel a gyakorlattal. A 2020-as stratégia szellemében az Európai Bizottság komolyan egyeztet arról, hogyan lehetne energiabiztonságot teremteni keleti és nyugati tagállamai számára akkor is, ha nyersanyag-beszerzési érdekeik – geopolitikai okokból – homlokegyenest ellenkezőek.

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban főbb témáim közé tartozott az energiabiztonsági kérdések mellett több, a térségünknek súlyos gondot jelentő környezeti-technológiai probléma is. Magyar képviselőtársammal, Áder Jánossal dolgoztunk azon, hogy az Európai Unió egész területére terjedjen ki a cianidos bányászat alkalmazásának tilalma. Az a célunk, hogy a jövőben el tudjuk kerülni az olyan súlyos természeti katasztrófákat, mint 10 évvel ezelőtti romániai és magyarországi tiszai ciánszennyezés volt. Akkor különböző mérgező anyagok kerültek vízforrásainkba, a Tisza élővilága csaknem teljesen kipusztult. Szlovákia is érintett volt az ügyben: itt éppen olyan bányákat szerettek volna nyitni, ahol szintén ciános technológiával bányásztak volna aranyat.

Az új európai energiastratégia kimunkálásában magam is részt vettem. Az energiafüggőség kockázatait csökkentő megoldások keresése során magam is több javaslattal éltem, s ezek a bizottsági jelentésbe (Bobinska asszony kiváló munkája) is bekerültek.

A jelentés lényege, hogy 2030-ra Európa energiaimportjának 65 %-át unión kívüli országból lesz csak képes biztosítani. A földgázellátásban ez akár 80 % is lehet. Fosszilis tüzelőanyag-készleteink is fokozatosan kimerülnek, elapadnak. Új, hatékony energiastratégiára van hát szükségünk, ha biztosítani akarjuk az energiapiac működését, garantálni a biztonságos ellátást. A megújuló energiaforrások fejlesztése mellett létfontosságú marad az atomenergia.  A nukleáris erőművek nélkül nem biztosítható Európa energiaellátása. Tetszik vagy nem, ez tény, így kulcsfontosságú lehet működő erőműveink rekonstrukciója, mivel átlagéletkoruk 37 év körül mozog. Az EU energiarendszerének teljes beruházási költségét 4000 milliárd euróra becsülik a szakértők, ebből 100 milliárd eurót kellene új erőművek építésére költenünk. És nem elég a már elavult erőműveink leszerelése, hanem oda kell figyelni a meglévők karbantartására is.

A földgázellátás biztonsága ugyanilyen fontos. Nemrég szavaztunk a Vidal – Quadras képviselő társam jelentéséről is. Energiafogyasztásunk egynegyedét fedezzük földgázzal. Importfüggőségünk egyre jobban növekszik. A földgázellátási zavarok megelőzése és a biztonságos gázellátás érdekében a tagállamoknak meg kell tanulniuk együtt dolgozni az estleges válsághelyzetekben. A versenyképes gázpiac diverzifikált forrásokat és útvonalakat jelent, az uniós hálózatok összekapcsolását, párhuzamosan a tagállamok elsődleges saját felelősségét az ellátásbiztonságukért.  Az én közbenjárásommal sikerült Szlovákiát is felvenni abba tervezetbe, mely szerint Németországgal és Csehországgal dolgozna együtt egy estleges válság idején. Ez Szlovákia szempontjából nagyon fontos, mert a földgázfüggősége eléri a 100 százalékot.

Közös költségvetésből az EU jelentős összegekkel támogatja az új tagállamok energetikai ellátó hálózatainak összekapcsolását, olyan vezetékrendszerek megépítését, amelyek segítségével térségünk is csatlakozhat a közel- és közép-keleti nyersanyag felhasználóinak sorához, de a nyugati tagállamok saját ellátó rendszereiket is megnyitják előttünk. Közös célunk 2015-re teljessé kell tenni a belső energiapiacot, azaz, hogy egyetlen tagállam piaca se működjön többiétől elszigetelve.

Az Európai Bizottság új intézkedéseket javasol az árak arányossága, a szolgáltatóváltás, a világos, átlátható számlázás területén is. Az Európai Parlament sokat tesz azért, hogy az unión belüli célok megvalósuljanak. Plenáris és szakcsoportokban végzett munkánk során – azt hiszem – bizonyítani tudtuk: ismereteink, politikai – stratégiai, gazdasági és tudományos jártasságunk pluszt jelent a közös egésznek.

Számunkra is fontos döntés volt idén a Duna – stratégia januári elfogadása. A kezdeményezés komoly lehetőséget kínál a Duna menti régiók gazdasági és környezeti fejlesztésére azzal, hogy meghatározza az együttműködés négy pillérét: a környezeti fenntarthatóságot, a gazdasági jólétet, a földrajzi hozzáférhetőséget és vonzerő növelését. Szlovákia prioritásai közé tartozik ezen belül az intenzívebb, határokat átívelő együttműködés. A stratégia által határokat átívelő hálózatok jöhetnek létre multinacionális vállalatok, kis- és középvállalatok között, egyetemek, kutatóközpontok vagy regionális és városi önkormányzatok között. A legnagyobb gazdasági növekedéssel a Centrope (Pozsony, Bécs, Győr és Brünn) Régió tűnik ki, mely lehetőséget nyújt a kutatásfejlesztésre és innovációra is. A Centrope Régió szerint Pozsony a Duna-régió tudományos és innovatív központjává válhatna.

Aktívan veszek részt a 2013 utáni uniós agrárpolitikáról folyó vitában is. A világgazdasági válság rendkívül hátrányosan érintette a mezőgazdaságot is. A közös agrárpolitikának alkalmazkodnia kell a változó európai és globális kontextushoz. A mezőgazdaság számára továbbra is az élelmezésbiztonság jelenti a legfontosabb kihívást nemcsak uniós, hanem világviszonylatban is. Az előrejelzések szerint a világ népessége 2050-ig 7 milliárd főről 9 milliárdra nő, és várhatóan megkétszereződik az élelmiszer iránti kereslet. Európának jelentősen hozzá kell majd járulnia ezen igények kielégítéséhez, amit megnehezít, hogy  közben – az éghajlatváltozás miatt – egyre fogyatkoznak a termőterületek, a vízkészletek, az energiaforrások, s ez komoly mértékben korlátozza majd az európai élelmiszer-termelés lehetőségeit.

A vidéki népesség megtartása érdekében, főleg a fiatal nemzedék és a nők számára kell hosszú távú politikák segítségével vonzóvá tenni a vidéki életet, nekik kell új, alternatív gazdasági lehetőségeket kínálni, méghozzá minél gyorsabban. Európában a mezőgazdasági termelőknek csupán 7 % -a fiatalabb 35 évesnél, négy és fél millió 65 évesnél idősebb termelő 2020-ra abbahagyja tevékenységét, így veszélybe kerülhet az ágazat. Ez a generációs probléma nem elhanyagolható, hiszen a fiatal termelőktől nagymértékben függ a mezőgazdaság jövője. Olyan támogatási rendszeren gondolkodunk, ami vonzóvá és lehetővé teszi számukra a vidéken való megélhetést, és új, alternatív lehetőségeket kínál számukra.

A Kulturális és Oktatási  Bizottság munkája főként a jövő nemzedékek érdekében fontos számomra. A gazdasági hanyatlás miatt ugrásszerűen megnőtt munkanélküliség a fiatalokat aránytalanul nagymértékben sújtotta. Napjainkban a 25 év alatti fiatalok körében 5,5 millió az állástalan, ami 21,4 %-os munkanélküliségi rátának felel meg, s ez kétszerese az általános munkanélküliségi rátának. A fiatalok munkanélkülisége Európa egyik legégetőbb problémája. A fiataloknak kevés a lehetőségük, hogy állandó és szabályos foglalkoztatást találjanak, mivel a munkáltatók a szabályos foglalkoztatás kiváltására használják ki a támogatott gyakornoki és szakmai gyakorlati lehetőségeket, nem arra, hogy utána tartós munkaviszonyt létesítsenek velük.

Tekintettel arra, hogy a lisszaboni stratégia fiatalokra és a szakképzés korszerűsítésére vonatkozó rendelkezései nem teljesültek, valamint arra, hogy a demográfiai változás következtében várhatóan 2020-tól súlyos szakemberhiány fogja sújtani az európai gazdasági térséget, csak megfelelő oktatással, képzéssel és továbbképzéssel lehet megelőzni a problémákat. Az Európai Parlament felszólította a tagállamokat, hogy a képzési rendszerek kiigazítása során tervezzék be az iskolák és vállalkozások közötti korai együttműködést. Fontos, hogy a képzés és oktatás rendszerét a dinamikusan változó munkaerőpiachoz, illetve az új szakmák iránti kereslethez igazítsák. A holnap Európájának sikere, jóléte a mai fiatalokon áll vagy bukik. Létfontosságú, hogy már most kifejleszthessék azokat a készségeket és ismereteket, amelyek révén az elkövetkező években aktívan hozzá tudnak járulni az Európai Unió növekedéséhez és fenntartható jövőjéhez. A Mozgásban az ifjúság program is ezt szolgálja. Központi célja a tanulmányi mobilitás, az, hogy 2020-ra az EU-ban minden fiatalnak legyen módja külföldi tanulmányokra is, más kultúrák megismerése és saját kultúrájának jobb megértése érdekében. Ez a kezdeményezés az iskolai lemorzsolódás csökkentését is kiemelt célként kezeli és arra törekszik, hogy ennek aránya 15 %-ról 10 %-ra apadjon. Az iskolából lemorzsolódó fiatalok számának drasztikus csökkentése nemcsak az érintett fiatal jövője végett fontos, hanem az Európai Unió jóléte és társadalmi kohéziója szempontjából is.

Ez utóbbi a mozgatórugója a romák integrációjának is. Az európai roma stratégia megszületése mérföldkő még akkor is, ha sikerre csak a tagállamok vihetik saját, nemzeti roma stratégiákkal, hosszú távú felzárkóztató programokkal. Az utóbbi két évtizedben Közép – és Délkelet – Európában a nemzetgazdaságok átrendeződése következtében a legtöbb roma egy csapásra kiszorult a munkaerőpiacról és fokozatosan a társadalomból is. Kirekesztettsége ellenére a népcsoportot demográfiai dinamizmus jellemzi, a romák aránya megtorpanás nélkül növekszik. Integrálásuk szükséges és hosszú távon pénzügyi szempontból is előnyös beruházás. A romák jelentős és növekvő részét teszik ki a munkaerő-piaci emberi erőforrásoknak, a jövőben számarányuk nőni fog.  Vissza kell őket segíteni a munkapiacra és a társadalomba. Integrációjuk sürgető prioritás. Az EP ezért is emelte ki az ösztönző intézkedések fontosságát, amikor elfogadta a roma stratégiát.

A bizottsági munka mellett az EP plénumában is rendszeresen kifejtettem véleményemet, elmondtam javaslataimat más témákban is, így a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban is. Felszólalásaimat rendszeresen figyelemmel követhetik a www.europarl.europa.eu, www.meszarosalajos.sk honlapokon.

A brüsszeli munkám mellett fontosnak tartom a hazai emberekkel, választóimmal való közvetlen kapcsolattartást is. Néhányuknak európai parlamenti látogatásuk során sikerült betekinteni a munkámba is. Az elmúlt két év során jártam több iskolában is, ahol előadást tartottam, vagy a védnökségem alatt folyó verseny keretében hoztuk közelebb az EU-t közvetlen környezetünkhöz.

Segítettem az MKP jelöltjeit az önkormányzati választási kampányban. A települések meghívásainak eleget téve, különféle rendezvényeken találkoztam a polgárokkal, illetve tájékoztattam őket a munkámról. Mivel fontosnak tartom az EU régiófejlesztési alapjának felhasználását, ezért munkatársaim az elmúlt két évben tanácsadással támogatták azokat az önkormányzatokat és civil szervezeteket, amelyek elhatározták, hogy megpályázzák ezeket a forrásokat.

Most, hogy megkezdődtek az Európai Unió új költségvetési–programozási időszakának (2014 – 2020) előkészületei, kiemelten fogok dolgozni azon, a régiófejlesztési források költségvetésének a maximális hányada célirányosan Szlovákia déli, elmaradott járásaiban kerülhessen felhasználásra.

Mészáros Alajos, az EP képviselője, az MKP elnökségi tagja

Szóljon hozzá

Név (*igényelt)

e-mail /más nem láthatja/ (*igényelt)

Honlap

CAPTCHA Kód *